Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-54

A FŐRENDIHÁZ LIV. ÜLÉSE. 20] Tisza István gr. ministerelnök: Wesselényi Miklós báró, aki mondja: »Tisza István első ministerelnöksége alatt főispán voltam Szilágy vármegyében és akkor olyan elnöki megnyitót tartottam, amely meglehet, hogy Tisza tetszésének nem felelt meg, hanem az én meggyőzőtlésemet tolmácsol ta«. Hát nem lényeges, de ebben is elhagyta emlékezőtehetsége, mert hiszen Khuen gróf ministerelnöksége alatt tartotta a megnyitót. Láttuk, hogy mily módon részesül leczkéztetésben és láttuk, mily módon fogadta és dugta zsebre a leczkét. »E miatt a ministerelnök lemondatott, ha ugy tetszik: elcsapott.* Nem a miatt mondattam le, hanem, mert nem tudok főispánnal olyan hangon levelezni és oly bizalmi férfiúval tovább dolgozni, aki ily reprímande-ot, amelyben részesült, ugy fogad, mint ahogy ő nagyméltósága fogadta. Ezután pedig igy nyilatkozik: »Én nem törődtem azzal, hogy mi az ő felfogása, hanem azt hirdettem, ami az én meggyőződésem«. Ma délelőtt volt már szerencsém felolvasni ő nagyméltósága mentegetödző iratát, amelyben kijelentette, hogy az csak elferdítése lehet az ő beszédének, amely ellentétet tüntet fel a között és a Khuen-kormány álláspontja között, és ő a Khuen-kormánynak vélt szolgálatot tenni eljárásával. (Olvassa.) »Elitéltem a kormányzati visszaéléseket és a corruptiót mindenkor, elitélem ma is.« No hát, ebben egy véleményen vagyunk. (Olvassa.) »Ellenzéki meggyőződésű voltam főispán korom előtt is, ellenzéki vagyok ma is.« Most már igazán kíváncsi volnék tudni, hogyha főispán léte előtt ellenzéki volt és főispán léte után is ellenzéki, vajon mi volt főispán léte alatt ? Erre azonban jobbnak látja a választ meg nem adni. Ez nyilatkozatának érdemleges része, melyre megadtam a választ és most már — azt hiszem — végleg bucsut vehetek ettől az igaz nem kellemes incidenstől, amelybe egy ellenem intézett igen bárdolatlan támadása ő nagyméltóságának belekényszeritett. Egészen mellékesen jegyzem meg, mert utóvégre Zselénszky Róbert gróf t. barátomnak védőügyvédje nem vagyok, hogy ő nekem emiitette — persze nem beszédjével kapcsolatban, de igazolásául annak, hogy a mai szavazáson nem vehet részt — hogy igen fontos ügy miatt kénytelen ma Budapestről eltávozni és igy nem lehet jelen a mai ülésen. Mindenesetre, ha tegnap egy kicsit tovább tartott volna az ülés, ő nagyméltósága a maga éles kritikáját elmondhatta volna Zselénszky Eóbert gróf beszédjével szemben. Ami pedig az én hivatkozásomat Andrássy Gyula grófra illeti, én sajnálom a legjobban, hogy Andrássy Gyula gróf igazán kikényszeritette azt, hogy a képviselőház üléséről kitiltassék, de az az incidens, amire én czéloztain, nem akkor történt, hanem hónapokkal Főrendiházi napló. 1910—1915. III. kötet. előbb, hisz mindenkitudja, hogy Andrássy Gyula gróf talán kétszer, de mindenesetre egyszer igen erős támadást intézett politikai ellenfelei és elsősorban csekélységem ellen és azután a válasz elől eltávozott. Egy incidensből kifolyólag és ez nagyon jellemző, azt mondja ő nagyméltósága, hogy keresgéljünk az acták közt. Hát kérem, én tudom, hogy némely emberek szoktak keresgélni az acták közt, de én biztosíthatom ő nagyméltóságát, hogy én nem keresgéltem Hadik János gr.: Én sem! Tisza István gr. ministerelnök: ... és én nem fogok keresgélni az acták közt. Ha nekem valahol valami visszaélés akad utamba, azzal kötelességszerüleg elbánok, de dedectiv, nyomozó szolgálatokra nem vállalkozom. Hadik János gr.: Tette az elődje és lelkesen támogatta. (Zaj.) Tisza István gr. ministerelnök: Sokkal hasznosabb és sokkal magasabb színvonalon álló tevékenységre tudom fordítani azt az időt. ami rendelkezésemre áll. (Elénlc helyeslés.) Végül, méltóságos főrendek, azokra, amiket ő nagyméltósága az általános politikai helyzettel kapcsolatban mondott, nem szándékozom ezúttal kiterjeszkedni. Nem, először azért, mert amint ő nagyméltósága a főrendiház mélyen t. elnöke méltóztatott igen helyesen enunciálni, ezek a kérdések a najjirenden levő javaslattal kapcsolatban nem állnak, nem, másodszor azért, mert ezek a kérdések ismét és ismét meg lettek vitatva és ismét csak azt mondhatom, hogy csekély erőmet és tehetségemet nem akarom üres szalmacséplésre pazarolni. (Helyeslés.) Ezek után kérem a méltóságos főrendeket, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak. (Elénk helyeslés.) Hadik János gr : Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek : Személyes kérdésben kérek szót. (Halljtik! Halljuk! balfelöl.) Miután a ministerelnök ur nagyon röviden nagy jogászi gőggel, nagy államférfiúi fölénynyel bánik el minden felszólalással, hát én ez ellen nem tehetek semmit. En elmondtam a magam dolgát és Ítéljen az ország közvéleménye, hogy ki járt el helyesebben és kinek van kettőnk közt igaza. Ennélfogva én is csak röviden kívánok erre a nagyon rövid felszólalásra reíiectálni. 0 excellentiája azt mondja, hogy én rossz szolgálatot tettem Wesselényi Miklósnak azzal, hogy ezt a kérdést újból felvetettem. Magyarországnak azonban egész társadalma olyannak ismeri Wesselényi Miklós bárót, hogy hozzá semmiféle gyanúsítás nem férhet és ha ő mondta volna ma azt, amit Tisza István gróf tegnapelőtt mondott, hogy t. i. méltóságán alulinak tartja ezekre a dolgokra reflectálni: azt hiszem neki igaza lett volna. A ministerelnök ur most újból adatokat szolgáltat arra nézve, hogy miképen történt a 26