Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-54
196 A FŐRENDIHÁZ LIV. ÜLÉSE. litikáját támogatják, akik irreális üzletek megkötésével az államot egyenesen megkárosították azért, hogy ezt a pénzt párthatalmi czélokra felhasználják s ezzel saját hatalmukat megerősítsék. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja továbbá Zselénszky gróf: »a takarékos és tisztességes kormányzat érdekében kénytelen voltam a méltóságos főrendiházbán felhozni a Pallós-Pollák-czég üzelmét, amit Kossuth Ferencz akkori kereskedelemügyi minister és Szterényi akkori államtitkár urak tagadtak. A további fejlemények bebizonyították, hogy állításaim elejétől-végig igazak voltak. Nemcsak, hogy sok milliójába került az államnak sok mindenféle egyéb homályos üzlet, hanem a nagykikindai vasút építése alkalmából az állam az előbb nevezett czégnek több milliót ajándékozott is«. En nem voltam abban a helyzetben, — de nem is tartom szükségesnek, nem az a feladatom — hogy a mai najjon tanulmányozhattam volna a Pallós-ügynek mindenféle ágas-bogas részleteit. Azonban azt tudom, hogy ez az ügy, amely támadás okát képezte a coalitiós kormány egyik ministeriuma ellen, a Habár-pör folyamán mint, vád szintén felhozatott, a bíróság pedig elitélte az illetőt, aki ezt az állítást koczkáztatta az ő röpiratában. Ennek következtében azt hiszem, hogy azok az urak eleget tettek annak a kötelességnek, hogy igenis, amidőn megtámadtattak, ügyüket a bíróság elé vitték. Ha Zselénszky gróf azt hiszi, hogy ez nem volt elég bizonyíték, hogy mégis van valami a dologban, ejtse módját annak, hogy vádat, emeljen, és ha valaki bűnös volt, az bűnhődjék. De olyan ügyet, amely a bíróság előtt már tisztáztatott, mint vádat igy újból felhozni, azt hiszem, nem helyes. Hadik-Barkóczy Endre gr.: Több mint nem helyes. Hadik János gr.: Azt mondja azután Zselénszky gróf, hogy : »Ezekről egyszer megemlékezett Herczeg Ferencz képviselő ur egy nyilvános beszédében. Akkoriban e miatt öt be akarták perelni a volt coalitió vezérei. E pert azonban nem indították meg. Véleményem szerint jól tették, mert nem tartom helyesnek, ha kétes üzletek köttetnek, ezeknek botrányait szükségtelen világgá kürtölni.« Először is itt ő nagyméltósága önmagával ellenmondásba került, mert ő is kürtöli ezt. De én egészen más nézeten vagyok. Egész világnézlet választ el engem Zselénszky gróftól, mert én azt tartom, hogyha a magánéletben valakit megtámadnak becsületében, ő szabadon mérlegelheti, vajon érdemesnek tartja-e, hogy arra reflectáljon. Vannak olyan támadások, amelyekkel szemben csakugyan arra az álláspontra helyezkedhetik valaki, hogy ezekre igazán nem reflectál. (Ugy van! a jobbközépen.) De ha valaki a közéleti pályára lép és hivatalt tölt be, akkor nézetem szerint a legkisebb gyanúsításra is köteles azonnal bizonyítást követelni és a nyilvánosság elé állami. (Ugy van! a jobbközépen.) Akármi legyen a nézete Zselénszky grófnak és az igazságügyminister urnak a mostani esküdtszék működéséről, — én is rámutattam azokra a hibákra, azokra, a társadalom erkölcsi érzékét mélyen sértő verdictekre — de eltekintve e verdictektől, amelyeknek ki van téve mindenki, aki ügyét az esküdtszék elé viszi, már nagy garantia rejlik abban, ha az én hivatali működésemet valaki megtámadja, azt az esküdtszék elé viszem, — én is megtettem egy esetben — hogy ott a nyilvánosság előtt az összes tanuk kihallgatása révén az egész kérdés a maga valójában kikerüljön. Ez garantia egy a hivatalában becsületesen működő emberre, nézve, még ha az az ítélet, nem is olyan, aminő kivánatos volna, amit ő joggal követelhetne. Éhez a garantiához kell mindenkinek ragaszkodnia és ezért tartom én azt, hogy kötelessége mindenkinek, akinek közéleti működése kifogásoltatik és vádoltatik, hogy ügyét a nyilvánosság, a biróság elé vigye és magát a biróság ítéletének alávesse. (Helyeslés a jobbközépen.) A Herczeg Perencz-ügyre kell még kitérnem. Herczeg Ferencz országgyűlési képviselő Aradon egy banketten tartott beszédében, reflectálva Széchényi Aladár gróf jelölt beszédére éles támadást intézett a coalitiós kormány ellen. Szeptember 13-dikán megjelent egy közlemény a lapokban, amelyet leszek bátor olvasni. (Olvassa:) A volt coalitiós kormány ministerei és volt államtitkárai ma délelőtt 11 órakor Andrássy Gyula gróf budai palotájában találkoztak, hogy Herczeg Ferencz ismeretes aradi beszédének tárgyában megállapodjanak a szükséges lépések tekintetében. A rövid tanácskozás ereedményeképen Wekerle Sándor dr. a maga, valamint Andrássy Gyula gróf, Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf, Darányi Ignácz, Zichy Aladár gróf, Szterényi József, Hadik János gróf, Tóth János, Bolgár Ferencz, Déssy Zoltán és Mezőssy Béla nevében és megbízásából felkérte Berzeviczy Albertet, hogy Herczeg Ferencztől aradi beszédének hiteles szövegét szereze meg, miután Herczeg Ferencz e hónap 9-én kelt hírlapi nyilatkozatában erre vonatkozó hajlandóságát kijelentette ». . . ő ugyanis azt mondta, hogy az, ami a lapokban megjelent, nem hiteles, ő oda adja a hiteles szöveget.« (Tovább olvassa:) »A hiteles szöveg közzététele után ma délután fog az érdemleges lépésekre nézve döntés történni. Értesülésünk szerint 4 órakor fognak Kossuth Ferencz lakásán újból találkozni.« Leszek bátor egy további közleményt is felolvasni (olvassa): »Miután Herczeg Ferencz országgyűlési képviselő lett, Aradon tartott beszéde oly formában adatott le a félhivatalos lap utján, mely a coalitiós kormány tagjaival szemben súlyos vádat tartalmazott, nevezetesen a közlés szerint azt tartalmazta, hogy azok az
