Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-52
A FŐRENDIHÁZ LII. ÜLÉSE. 107 Károlyi Gyula gr.: Ebből azt következtetem tehát, hogy a ministerelnök ur a törvény ezen intézkedésének végrehajtását nemcsak nem fogja szorgalmazni, de egyáltalán intézkedni fog, hogy arra nézve kisérlet se tétessék közegei által. Valamivel később azonban azt mondja a ministerelnök ur, hogy azon magyar tannyelvű állami népiskolákban, amelyekben a tanköteleseknek egy bizonyos száma román anyanyelvű, megfelelő intézkedés fog tétetni, hogy az országban tömegesebben beszélt nemzetiségi nyelveket tudó népiskolai tanítók elegendő számmal kerüljenek ki a tanítóképzőkből, ami által lehetővé fog válni a gyermekeknek anyanyelvükön való oktatása, valamint az is, hogy a tanítók és az iskolába beadott gyermekek közti érintkezés az első időben, míg a magyar nyelvet kellően nem tudják, ezek anyanyelvén is történhessék. Egy képviselő erre meg is jegyezte, hogy ez paedagogiai ideál. Tehát ha a román tannyelvű iskolákban a 20 százalék magyar tanköteles magyarul taníttatik, akkor a tanításnak eredménye nem lehetne ; ellenben ha a magyar tannyelvű állami iskolában egy bizonyos számú román tanuló románul taníttatik, ez paedagogiai ideál. Hadik János gr.: Nagyszerű ! Gyönyörű ! Károlyi Gyula gr.: Ugyanezen törvénynek van egy intézkedése, amely szerint mindazon felekezeti iskolákban, amelyekben a tanköteleseknek 50%-ot meghaladó része magyar anyanyelvű, a tanítás magyar legyen. Erre nézve a ministerelnök urnak az a megjegyzése, hogy felesleges ilyen kerülő utón román anyanyelvüeket az ő felekezeti iskoláikban anyanyelvüktől megfosztani és e helyett czélravezetőbbnek véli ilyen helyeken az állami iskolák felállítását. Az állami iskolák felállítása ellen én természetesen semmiféle kifogást tenni nem tudnék; hanem ez legalább egyelőre csak olyan, papíron való intézkedés. De a ministerelnök urnak már ezen puszta kijelentése is elegendő arra, hogy a törvény rendelkezései be ne tartassanak épen az iskolákban és a kormány közegeinek lesz módjuk, ha felülről nem részesülnek támogatásban, sőt még ez irányban leintést is kapnak, hogy a törvény végrehajtását ezentúl szorgalmazzák. így be fog állani az az áüapot, hogy a 20% magyar tanköteles is és az 50%-ot meghaladó magyar tanköteles is románul fog tanulni, románul fogja összes iskoláit végezni. Mert mikor fog rákerülni a sor, hogy mindezeken a helyeken állami iskolák állíttassanak fel! Hadik János gr.: Nem lesz pénz. Ilyenre nincs pénz ! Károlyi Gyula gr.: Sok esetben külön állami iskolák felállítása nem is volna indokolt, mert ha 50% is a magyar tanköteles, lehet, hogy azon iskolában összevéve csak 40 tanköteles van. Két iskolát felállítani egy községben 20—20 tankötelesnek nem lenne indokolt és az ország pénzügyeire való tekintettel mindezeken a helyeken az állami iskolák felállítása — azt hiszem — képtelenség. Méltóságos főrendek ! En egyáHalában nem vagyok barátja és szószólója az erőszakos magyarositásnak és nem hoznám javaslatba, hogy kövessük a szomszédos államok példáját ezen a téren. Hanem itt, ha nem volna olyan szomorú és keserű a dolog, nevetni kellene a felett, hogy általában minálunk erőszakos magyarosításról beszélünk. Itten mesterséges eloláhositásról van szó. (Ugy van! Ugy van ! a középen.) Hadik János gr.: ügy van ! Ez a programm ! Károlyi Gyula gr. : A ministerelnök ur refleetált a románokra vonatkozólag a középiskolai oktatásra is. A ministerelnök ur ugyanezen beszédében tudomásunkra adja, hogy amíg a római katholikus magyar anyanyelvű középiskolai intézetek átlagosan 10.000 korona állami segélyben részesülnek, addig a román nyelvű középiskolai intézmények átlagosan 19.500 koronában részesülnek, tehát csaknem a duplájában. Az igaz, hogy erre megjegyezte a t. ministerelnök ur, hogy igy néz ki a román elnyomás Magyarországon. Hát valóban ugy néz ki, hogy a kelletén és a méltányosságon tulmenőleg, sokkal nagyobb mérvben támogatja az állam a román culturát, mint indokolt és helyes volna az egységes nemzeti állam érdekében. (Ugy van ! Ugy van !) A ministerelnök ur maga is azt mondja, hogy ezen nézete ellenére a brádi gymnasium fejlesztéséhez a kormány készséggel hozzájárul; czélszerübbnek tartja ugyan, hogy ennek felső négy osztálya magyar nyelvű legyen, ha azonban erre különös súly helyeztetik, nincs kifogása az ellen, hogy a magyar nyelv és irodalom szabályszerű tanítása mellett a felsőbb osztályokban is román nyelven folyjék a tanítás. Amennyiben a kormány által is alkalmasnak talált helyen még egy román tannyelvű főgymnasium állíttatik fel, a kormány hajlandó ezt is fizetéskiegészitésben és államsegélyben részesíteni. Méltóságos főrendek ! A román culturának ilyen fejlesztése, állami támogatás és állami segítség mellett, felfogásom szerint igen helytelen és igen veszélyes. Szebb szavakat erre vonatkozólag nem tudok találni, mint aminőket abban a czikkben olvastam, amely csak nemrég jelent meg egy kormánypárti lapban — ezért hivatkozom reá, mert ha ellenzéki lapban jelent volna meg az a közlemény, nem reflektáltam volna rá, s amely azt mondja, hogy (olvassa) : »Ha egy állam megtűri azt, hogy polgárai körében annyiféle cultura fejlődjék, ahányféle nyelvet az állam határain belül beszélnek, abban az államban nem a nemzeti eggyéolvadás, hanem a több nemzetre bomlás és az államnak darabokra válása fog előbb-utóbb kérlelhetetlen szükségszerűséggel elkövetkeznk. És azt mondja tovább (olvassa) : >>Ha mi magyarok eltűrjük, hagy hazánk földjén a magyar culturától idegen és egy más állam nemzeti culturájával rokon cultura keletkezzék, akkor bizony nem teszünk egyebet, mint a saját feloszlásunkhoz adjuk meg az előmunkálati engedelmet. (Igaz ! Ugy van ! a jobbközépen.) Hadik János gr.: Halljuk Kákosi Jenőt! Károlyi Gyula gr. : Méltóságos főrendek 14*
