Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-38
90 A FŐRENDIHÁZ XXXVIII. ÜLÉSE. hogy az állami tanítók fizetése összesen javul 380 koronával a férfitanitóknál, és 250 koronával a nőtanitóknál. Ezzel szemben a felekezeti tanítóknál a fizetés javul a férfitanitóknál 547 kor. 50 fillérrel, és a nőtanitóknál 432 korona 50 fillérrel. Ennek folytán megállapítható az, hogy az átlagban a javulás az ujabb törvényjavaslat alapján sokkal kedvezőbb a felekezeti tanítókra, mint az állami tanítókra nézve. (Helyeslés.) Ami a lakáskérdést illeti, tagadhatatlan, hogy némi disparitás van a lakások tekintetében, de a tények hozzák magukkal, hogy ezt a kérdést egységesen nem lehet megoldani, mert tudvalevő, hogy a legtöbb felekezeti tanító természetben kapja a lakást. Ezt tehát máskép megoldani nem lehet, mint vagy bizonyos követelményt felállítani a lakásra nézve, ami nagy nehézségekkel járna, vagy megterhelni a hitközségeket azzal, hogy a lakbért kiegészítsék. Azt hiszem, a jelenlegi viszonyok között ennek nem volna czélja. Mi mindig arra törekszünk, amint hogy megvannak a törvényes föltételek arra nézve, hogy kellően el legyenek látva az iskolák és azt hiszem, az adott viszonyok között ezen igénynek a lehetőség szerint kellőkép meg fogunk felelni. Ami Gyurátz Ferencz ő méltóságának azt a kívánságát illeti, hogy jobban figyelembe vétessék azon tanítók szolgálata, akik 1893 előtt szolgáltak, erre nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy a pénzügyminister úrral történt megállapodás alapján arra fogunk törekedni, hogy a költségvetési hitelt olykép állapítsuk meg, az 1893 év előtti szolgálat figyelembevehetése szempontjából, hogy az arra érdemesek szolgálati idejük arányában mindnyájan személyi j)ótlékban részesülhessenek. Ennek folytán azok, akik arra érdemesek, mindenesetre személyi pótlókban fognak részesülni. A jelenlegi költségvetésben erre a czélra 500.000 korona van felvéve, amelyből 250.000 korona esik az állami es 250.000 a felekezeti tanítókra. Amennyiben az ország ]>énzügyei megengedik, a következő években nagyobb hitelt lehet igénybe venni. Ennek foka a körülményektől is függ, de mindenesetre törekedni fogunk arra, hogy lehetőleg mindazok, akik érdemesek, hivatásukat teljes mértékben teljesitik, pótlékban részesüljenek. (Helyeslés.) Ami pedig Gyurátz Ferencz ő méltóságának azt a másik kívánságát illeti, hogy jobban figyelembe vegyük azon tanítók érdekeit, akik katonai szolgálatét teljesítenek és a kik már esetleg családdal bírnak, — azt hiszem, ez csak nagyon szórványos esetekben fog előfordulni, miután a tanítók csak 21 éves korukban állanak katonai szolgálatba, tehát nem föltételezhető, hogy ebben a korban már sok családtagjuk legyen. Atalában ha az állam biztosítja a tanítók érdekeit minden más téren és ha a katonai kötelezettséget állampolgári kötelezettségnek tekintjük, akkor nekik is hozzá kell valamivel járulniok ahoz, hogy ezt az állampolgári kötelezettséget teljesíthessék. Ami már most Csernoch János ő nagyméltóságának megjegyzését illeti az államosításra vonatkozólag, én teljesen elismerem, hogy olyan nagy terhek átvállalására, a minőket az összes iskolák államosítása róna rá az államra, a mai pénzügyi viszonyok mellett egyáltalán gondolni sem lehet. Ezt a magam részéről különböző más okokból sem tartom kívánatosnak; sőt azon kapcsolatnál fogva, amely a különböző felekezetek egyházai ós a magyar állam között évszázadokon keresztül fennáll; és mert el kell ismernünk, hogy az egyházak a tanítás terén mindenkor előljártak s akkor, amikor a magyar államnak kevés alkalma volt, vagy nem volt alkalma kellőleg képviselni és gondozni a közoktatás ügyét, e feladatot és hivatást teljesítették, (Elénk helyeslés.) azt tartom, hogy az egyházak részéről való közreműködés nélkülözhetetlen és a közoktatásügy csak nyer azzal, ha ez továbbra is folytattatik. (Helyeslés.) Szükségesnek tartom azonban azt, hogy az ellenőrzés továbbra is sikeresen fejlesztessék a különböző hitfelekezetek irányadó közegeinek közreműködésével. (Helyeslés.) Miután ugyanis most nagyobb terheket róttunk az államra és nagyobb szolgáltatásokat vettünk igénybe, igy az államnak egyenes kötelessége, hogy azokra, akiket ily nagy előnyben részesít, nagyobb kötelezettséget is hárítson. Azt hiszem, sikerülni fog ezen kötelességeket különböző egyházak hivatott közegeinek közreműködésével a jövőben is teljesíteni. Ezt voltam bátor megjegyezni. Azt hiszem, hogy ezekután talán csak félreértés forog fenn, ha főnagyméltóságu prímás ur t. kartársamnak az igazságügyminister urnak kijelentéseit aként magyarázná, mintha az államosításra gondolt volna. O a képviselőházban csak azt jegyezte meg, hogy 46 év óta még mindig nincsenek jelentős alapvető kérdéseink a magyar népoktatás terén egybefoglalólag szabályozva. Miután a törvény régebben készült és az ellenőrzés kérdése nincs kellőleg szabályozva, ezek a kérdések a jövőben megoldásra várnak, és én kérem is erre az egyházak irányadó közegeinek közreműködését. Ezekután kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot _ átalánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminister ur ő excellentiája kíván szólani. Balogh Jenő igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Kegyes engedelmükkel személyes kérdésben csak pár pillanatra kérem szíves türelmöket. (Halljuk!) T. barátomnak, a vallás- és közoktatásügyi minister urnak gyengélkedése következtében és megbízásából reám hárult az a feladat, hogy e két javaslatot a képviselőházban képviseljem. I Eközben a képviselőház márezius 4-iki ülésén
