Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-36

A FŐRENDIHÁZ Angolországban csak 10 év óta hat a nem átalános és erősen plurális választói jog, és mégis hova sülyed ott a parlamentarisnius ! És mivé lettek azok az intézmények, amelyeket mi mindig bámultunk és dicsőitettünk? (ügy van!) A németbirodalmi gyűlésen és az osztrák Reichsrattban kevésbé árthat az átalános választói jog, mert ezek tulaj donképen nem parlamentáris országok. ( ügy van 1) A németbirodalmi gyűlésen a kormány nem függ a parlamenttől, Ausztriában pedig ott van a 14. §. (ügy van !) de mindkét esetben erősen hanyatlott a képviselők színvonala és társadalmi szintje. A kényszerszavazásra pedig véleményem szerint azért volna szükség, mert kiterjedt választói jog mellett a társadalomnak épen legjavarésze veszíti legelőször szivét, sysiphusi munkának tartva a tömegekkel való küzdelmet. Belgiumban a pluralitás és a kényszerszavazás tartja nyeregben a kormányt, szemben a socialisticus áramlattal és a socialisták uszályába kapaszkodó mindig csekélyebb számú liberálisokkal. Ismétlem, hibának tartom részemről, hogy ez a kérdés napirendre tüzetett, de miután ez már megtörtént, kérem a kormányt, szíveskedjék a választói jogot csak fokozatosan kiterjeszteni azért is, hogy legyen a jövő generatiónak terjeszkedési tere, és hozza be a kényszerszavazást, mert véleményem szerint ez az egyedüli ellenszere egy általánosabb választói jognak. Ezek után még Serényi Béla gróf földmivelési minister ur ő nagyméltóságához is volna egy pár szavam. (Halljuk.') 0 az állami kirendeltségeket szaporítani kívánja, és ilyeneket akar felállítani Temesváron és Nagyváradon is. Tapasztalatom szerint ezen állami kirendeltségek nemcsak jó, hanem rossz hatást is gyakorolnak, és nehéz volna mérlegelni, hogy milyen hatású tevékenységüknek legjelentékenyebb része. De véleményem szerint mindenesetre sokkal jobb lenne, szövetkezeti ügyekben, amelyeket a kirendeltségek látnak el, a Hangyát, a központi hitelszövetkezetet, gazdasági ügyekben pedig az Országos magyar gazdasági egyesületet, a városi és vidéki gazdasági egyesületeket felhasználni. Főleg nincsen semmi értelme nézetem szerint oly gazdag vidékeken állítani fel kirendeltségeket, aminők Temesvár és Nagyvárad környéke, mert ezzel szaporítjuk a bureaucratismust és a fölösleges kiadásokat. A földmivelésügyi minister ur felszólalásának második részében dicséri az altruista bank működését, és azt mondja, hogy ahol eddig csak egy gazdatiszt és 50—60 cseléd élt, azon a birtokon most 600—1000 kisbérlő prosperál. Bocsánatot kérek, de ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint ő nagyméltósága téved, mert azt mindenki tudja, hogy egy jól vagy közepesen kezelt nagybirtok többet termel, és termeivényeit drágábban adja el, mint egy kisbirtok ; ha tehát többet termel és termeivényeit drágábban adja el, okvetlenül több existentiát kell hogy tápláljon az a nagyobb birtoktest, mint a kisbirtok. Nem akaFőrendibázi napló. 1910—19151. II. kötet. XXXVI. ÜLÉSE. 65 rok részletekbe bocsátkozni, de kimutathatnám — meg van a kiszámítás, — hogy jóval több existentiát tud fent ártani egy nagybirtok, mint egy parcellázott birtok ; nem mondom, hogy csak nagybirtok legyen, de okvetlenül fenn kell tartanunk az arányt, a nagy- és parcellásbirtok között. A földmivelésügyi minister ur ő nagyméltósága a kikészitési eljárás újbóli behozatalát kívánja. A kikészitési eljárás exportra szoruló vámterületen káros, mert a vámvédelmet kijátszani képes. Azért küzdöttem én mindig a kikészitési eljárás ellen. Addig tehát, amíg mi határozott import-területet nem képezünk búzában és rozsban, a kikészitési eljárást mindig ellenezni fogom, mert a kikészitési eljárás következtében a vámvédelem- megkerültetik és a vám nem hat. De ha határozottan importáló vámterületté válunk, ha Ausztriának és Magyarországnak mindig importja lesz búzában és rozsban, akkor én leszek az eső, aki nem fogok a kikészitési eljárás ellen szólni, mert akkor a kikészitési eljárásnak nem lesz vámmegsemmisitési hatása s akkor a kikészitési eljárás a mezőgazdáknak nem fog ártani, az iparnak pedig határozott hasznára lesz. Hogyha az ipar és a mezőgazdaság megérti egymást, ha nem küzd egymás ellen, mint sokszor sajnosán teszi, akkor meg vagyok győződve arról, hogy 5—6 év múlva odajutunk, hogy nem leszünk a kivitelre utalva s akkor bátran be lehet hozni a kikészitési eljárást. Sajnosán nélkülözöm ő n \s.\ méltóságának beszédében azt is, hogy a most már teljesen felesleges állami szőlőtelepeket feloszlatni akarná. Végül okvetlenül szükséges a tarthatatlan cselédtörvény revisiója. 42 év óta gazdálkodom, de olyan mostoha viszonyokat, mint amilyeneket jelenleg tapasztalunk, még nem láttam. A termésnek tetemes része elpusztult főleg Kelet-Magyarországon, természetesen Erdélyt beleszámítva, a földnek legalább 25%-a nem volt bevetve, és daczára annak, a tőzsdén mindig jobban nyomja a búza- és rozsárakat egy baiss^-consortium. Ismételve kérem a minister ur ő nagyméltóságát, szíveskedjék igéretét beváltani és a tőzsdetörvényt mielőbb benyújtani. Egyébiránt bizalommal viseltetvén a kormány iránt, a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök : Szólásra következik ? Csekonics Sándor gr. jegyző: Antal Gábor! Antal Gábor : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Bátorkodom kérni szives engedélyöket, amint már hosszabb idő óta gyakorlatban van, az átalános vitánál, nehogy többször is kelljen felszólalni, hogy az egyes részletekre is. némileg kiterjeszkedve fejezhesem ki véleményemet Az 1913. évi állami költségvetés az előző éviekhez képest, mind bevételi mind kiadási rovatában, rcndkivül nagy emelkedést mutat, 220 millióra mondja a jelentés azt a többletet, amely az előző évi költségvetéshez képest ebben a költségvetésben fel van véve, és meg kell adni, hogy ezek a szükség9