Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-39
A FŐRENDIHÁZ XXXIX. ÜLÉSE. 107 bor}' Lajos, Szalavszky Gyula, Tarkovich _ József, Teleki Sándor gr., ITllmann Adolf, Üchtritz Zsigmond b., Wolff Károly dr. ; Zoltán Elek, Zsolnay Miklós. Nemmel szavaztak: Prónay Dezső b., Wlassics Gyula dr., Apponyi Géza gr., Batthyány Zsigmond gr., Dessewffy Aurél gr., Dessewffy Béla gr., Desewffy Dénes gr., Desewffy Emil gr., Esterházy Pál ifj. gr., Hadik János gr., Hadik-Barkóczy Endre gr., Hunyady József gr., Hunyady László gr., Károlyi Gyula gr., Keglevich Béla gr., Keglevich Gábor gr., Szápáry László gr., Zichy Jakab gr., Zichy Nándor gr.. Zichy Bafael gr., Zichy Tivadar gr., Kemény Árpád b., Prónay Gábor gr., Vécsey Miklós gr., Meczner Béla. Elnök: Méltóságos főrendek! A szavazatok összeszámlálásának idejére felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A névszerinti szavazás megejtetvén, kihirdetem annak eredményét. A válasz tudomásulvétele mellett szavazott 100, tudomásulvétele ellen 26 tag, szavazott tehát összesen 126 tag; a többség 74. Ezek szerint a méltóságos főrendek a ministerelnök ur válaszát tudomásul vették. Következik a napirend. Ennek első pontja a Pozsony, Zágráb, Arad és Temesvár városok részére az 1909. évi V T I. t.-cz. alapján engedélyezett házadómentességre vonatkozó mmisteri jelentés tárgyalása. Méltóztassanak meghallgatni a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a főrendiház pénzügyi bizottságának jelentését). Elnök: Kivan valaki a jelentéshez hozzászólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a méltóságos főrendeket, méltóztatnak-e elfogadni a bizottság javaslatát? (Elfogadjuk !) Kimondom a határozatot, hogy a főrendiház tudomásul veszi a ministeri jelentést, illetőleg hozzájárul a képviselőház 5887. számú határozatához, azt országos határozat erejére emeli, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az országos földadőbizottság eddigi eljárására vonatkozó ministeri jelentés ós az ennek tárgyában hozott képviselőházi határozat tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a főrendiház pénzügyi bizottságának jelentését). Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak elfogadni a bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Kimondom a határozatot, hogy a főrendiház tudomásul veszi a ministeri jelentést, illetőleg hozzájárul a képviselőház 5888. számú határozatához, azt országos határozat erejére emeli, miről a képviselőház értesittetni fog. Következik Abauj-Torna vármegye feliratának tárgyalása. Bejelentésem szerint, melyhez méltóztattak hozzájárulni, az első szó Molnár Viktor ő excellentiáját, mint a közjogi és törvénykezési bizottság előadóját és jegyzőjét illeti. Molnár Viktor előadó: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Abauj-Torna vármegye közönsége, utalva a magyar képviselőházban előfordult viszonyokra egyfelől, másfelől pedig a választói reformról benyújtott törvényjavaslatnak általa észlelt hiányaira, azzal a kérelemmel fordult a nagyméltóságú főrendiházhoz, hogy ezt a javaslatot a nagyméltóságú főrendiház ne fogadja el, utasítsa vissza és annak törvényerőre való emelkedését akadályozza meg. A kérvénynek tehát az a czélja, hogy a választói reformról szóló javaslat elvettessék. Ezen kérdés felett a méltóságos főrendek a választói reform tárgyában benyújtott törvényjavaslat tárgyalása során volnának hivatva dönteni, mert a dolog természeténél fogva a kérdés, amely felett határoznunk kell, teljesen azonos, t. i. elfogadtatik-e az a javaslat vagy sem. Azonban a főrendiház bölcsesége tegnap aként határozott, hogy eme kérvény külön tárgyaltassék, még pedig a választói reformról szóló törvényjavaslatot megelőzőleg. Engedje meg a méltóságos főrendiház, hogy röviden kiterjeszkedjem a kérvény tartalmára. A kérvény két okból kívánja a javaslat elutasítását. Az egyik ok utal az ország közviszonyaira, a másik pedig a törvénynek hézagos voltára. Ami az ország közviszonyait illeti, azt hiszem, kétségtelen igazságot képez az a tény, hogy a reformra szükség van. Kétségtelen tény az is, hogy az ország közvéleménye a reform létrejövetelét melegen óhajtja, sőt az ez irányban az országban már régebben észlelt eszmeáramlatok bizonyos izgalmat is keltettek az ország közvéleményében. Ennek következtében, azt hiszem, az ország közérdeke az, hogy eme nagyfontosságú kérdés végre nyugvópontra jusson. Nyugvópontra pedig csak ugy juthat, ha a törvény megalkottatik, mig ellenben a reform feletti határozatnak elhalasztása az izgalmat talán még jobban fokozná, vagy mindenesetre hosszabb időre kiterjesztené. De nagyon megszívlelendő az is, hogy, amennyiben a reform feletti határozat elhalasztatnók, nem lehetne-e az alkotandó törvényt oly időben létesíteni, hogy az már a legközelebbi átalános képviselőválasztások alkalmával kötelező jogszabályt képezzen, és a választásokat ezen törvény alapján lehessen megejteni. De, méltóságos főrendek, a másik szempont, a törvény belső tartalma sem igazolná a javaslat feletti határozat elhalasztását. A javaslat jelentékeny jogkiterjesztést tartalmaz denio14*