Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-38
94 A FŐRENDIHÁZ XXXVIII. ÜLÉSE. Én nekem a házszabályokhoz kell tartanom magamat, a házszabály pedig a következőképen intézkedik (olvassa) : »Az illető minister azonnal vagy később nyilatkozik s a nyilatkozat lényege jegyzőkönyvbe vétetik. Az interpellatióra adott nyilatkozatra az interpelláló észrevételeket tehet.« Itt tehát nem határozati javaslatról van szó. »Ha a minister szükségét látná, hogy másodszor felszólaljon, az interpelláló a ház engedelmével szintén élhet a másodszori felszólalás jogával. A nyilatkozatot a ház tudomásul veszi vagy tárgyalását napirendre tűzi ki.« Azt méltóztatik tehát követelni, hogy a ministerelnök ur válasza napirendre tűzessék. Dessewffy Aurél gr.: A névszerinti szavazást kérő iv felső részében az van, hogy mi kérjük, miszerint a ministerelnök ur válasza napirendre tűzessék, és e felett kérünk névszerinti szavazást. Az a kérdés, melyet a prímás ur ő eminenciája felhozott, nem is jön szóba, az csak az én magánokoskodásom és indokolásom volt, a felett sohasem kérnék szavazást. Elnök: Ez teljesen helyes és azt hiszem, ő nagyméltóságának sem lesz kifogása az ellen, hogy a szavazásra a kérdést ugy tegyem fel, ahogy azt a házszabályok elrendelik, bogy azok, akik a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszik, igennel, akik pedig napirendre kívánják tűzni, azok nemmel szavaznak. Az utolsó bekezdés igy szól: »A nyilatkozatot a ház tudomásul veszi, vagy tárgyalását napirendre tűzi ki.« Tehát egy része arra kell, hogy szavazzon, hogy a tudomásulvételt akarja, a másik résznek arra kell szavaznia, hogy a napirendre tűzést kivánja. Antal Gábor ev. ref. püspök: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Elnök: 0 cminentiájának van most joga a kérdéshez szólani. Csernoch János herczegprimás, esztergomi érsek: Nehogy félreértés legyen előbbi felszólalásom ügyében, csak annyit akarok mondani, hogy csak azért szólaltam fel, mivel Dessewffy ő excellentiája ugy beszélt, hogy hadd nyilatkozzanak azok, akik itt vannak, tekintetbe veszik-e a köztisztességet, vagy sem. Hát ilyen beszéd után szavazni nem lehet. Az indítványt pedig az elnök ur ő nagyméltósága addig nem közölte volt velünk, nem tudtuk tehát, hogy voltaképen mire kér ő excellentiája szavazást. Miután most az indítvány felolvastatott és ott arról van sző, hogy a ministerelnök ur ő excellentiájának válasza napirendre tűzessék vagy sem, erre lehet szavazni és igy a, kérdést elfogadom. Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök ur! A házszabályokhoz és a kérdés feltevéséhez kívánok szólni. Elnök: Bocsánatot kérek, először Antal Gábor püsjDÖk ur ő méltóságát méltóztassék meghallgatni és azután méltóztassék szólni. Prónay Dezső b.: Ha előbb fel van írva, méltóztassék nyilatkozni. Méltóztassék azonban tudomásul venni, hogy a házszabályokhoz és a kérdés feltevéséhez kívánok majd azután szólni. Antal Gábor ev, ref. püspök: Bocsánatot kérek, itt a kérdés feltevéséről van szó, ezzel igen röviden végezhetünk. Az egész világon az a gyakorlat, hogy mikor interpellatióra felelet adatik, az a kérdés, hogy tudomásul vétetik-e, igen, és ha nem szavaz igen-nel a többség, akkor nem is függ az indítványozó uraktól, hanem magától értetődik, hogy napirendre fog tűzetni a válasz. Itt csak igennel lehet szavazni arra, hogy a ministerelnök ur válasza tudomásul vétetik. Ha a többség arra fog szavazni, hogy nem veszi tudomásul, akkor, ha nem indítványozták volna is, napirendre fog tűzetni a válasz. Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A házszabályok 55. §-ára hivatkozom, amely igy szól: »A szavazásra kitűzött kérdés, ha szükséges, a megbizott jegyző által Írásba foglalva szószerint felolvastatik.« Mivel ő nagyméltósága az elnök ur először olyanképen tette fel a kérdést, hogy akik tudomásul veszik a ministerelnök válaszát, azok szavazzanak igennel, másodszor azonban a prímás ő eminentíájának felszólalása után ismét ugy tette fel a kérdést, hogy ezzel ellenkezőleg azok szavazzanak igennel, akik ezen válasznak napirendre tüzesét kívánják, és akik a Dessewffy gróf által kért névszerinti szavazást czélzó indítványt pártolják, akik pedig egyszerűen tudomásul veszik a ministerelnök ur válaszát, azok nemmel szavaznak, de a kérdés ugy volt feltéve, bogy az nem volt mondva, hogy ezzel a válasz tudomásul is van véve, tehát itt homály forog fenn, ő méltósága Antal Gábor püspök ur is felszólalt ebben az ügyben, azért a házszabályok 55. §-ára hivatkozva kérem, méltóztassék a kérdést a jegyző által Írásba foglalva újból felolvastatni, hogy tudjuk végre világosan, mire szavazzunk. (Helyeslés és derültség.) Elnök: Pár perezre felfüggesztem az ülést, amikorára a kérdés Írásba foglaltatik. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni. (Folytonos mozgás.) Méltóságos főrendek! A kérdés feltevésére vonatkozólag a következő javaslatom van: (Halljuk! Halljuk!) Akik a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszik, igen-nel szavaznak, akik az interpellatiót napirendre tűzni kívánják, nem-mel. Méltóztatnak a kérdésnek ily módon való feltevésébe belenyugodni ? (Igen f) Az igennel szavazókat Radvánszky Albert báró, a nemmel szavazókat Csekonics Sándor gróf jegyző urak jegyzik. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kérdést mégegyszer felolvasni.
