Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-8

A FŐRENDIHÁZ VIII. ÜLÉSE. G3 ipari centrumokra is. A húsfogyasztást decen­tralizálni kell és nem kell az embereknek tisz­tán a marhahusfogyasztásra szoritkozniok. Ebből másrészt a termelőkre is nagyon hasznos tanulság háramlik, az t. i., hogy a jövőben azokat a fogyasztási czikkeket, a melye­ket eddig roszszul vagy alig lehetett értékesí­teni, érdemes lesz termelni, mert jobban fog kifizetődni. A mi Matlekovics Sándor ur őnagyméltó­ságának azt a megjegyzését illeti, hogy élő álla­tokat az országba be nem engedünk, erre nézve a szerződésben meg van mondva, hogy az álla­toknak és az állati termékeknek egyenlő elbá­násban kell ebben a tekintetben részesülniük más államokkal szemben. Ezt nem is lehet más­kép elképzelni. Mi Ausztriával egységes vám­területet képezvén, magától értetődik, hogy állategészségügyi szempontból minden ország gondoskodik a szükséges óvórendszabályokról és más államoktól is megköveteli ugyanazt. A képviselőházban már voltam bátor kije­lenteni, hogy a magj'ar kormány miért ragasz­kodik ahoz, hogy élő állatoknak behozatalát sem Szerbiából, sem Romániából megengedni nem hajlandó. Ha szerb élő állatoknak behoza­talát megengedné, hasonló elbánás szempontjá­ból ezt Romániának is meg kellene engednünk, A ki jDedig a romániai viszonyokat ismeri, tudja, hogy a száj- és körömfájás ott állandóan dul. Méltóztassanak elhinni, hogy nem is az a fő, hogy Szerbiából vagy Romániából egynéhány ezer állatot behozzanak, hanem az, hogy a ma­gyar gazdákat több marha tartására és igy a fővárosnak is jobb ellátására birjuk. A mi Matlekovits Sándor ur ő nagyméltó­ságának az őrlési forgalomra vonatkozó szavait illeti, teljes mértékben osztozom abban, a mit ő nagyméltósága mondott. Én sem tartom az időpontot alkalmasnak arra, hogy ilyen fontos és messze kiható kérdésről ez alkalommal nyilat­kozzam. Annyit mégis mondhatok, hogy a kormány megfelelő időben és megfelelő módon e fontos kérdésről nyilatkozni fog. (Elénk helyeslés.) Kérem a törvényjavaslat elfogadását. Elnök: Méltóságos főrendek! Az általános vita már be lévén zárva, kérdem a méltóságos főrendeket, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azo­kat, a kik elfogadják, méltóztassanak ezt fel­állással jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Erre vo­natkozólag bátorkodom megjegyezni, — és azt hiszem, a méltóságos főrendek ebben velem egyetértenek — hogy maga a nemzetközi egyezmény részletes tárgyalás alapját nem képez­heti, mert hiszen a nemzetközi egyezmények természete az, hogy vagy egészükben elfogadtat­nak, vagy pedig elvettetnek. (Helyeslés.) A rész­letes tárgyalás alapját tehát csak a szerződés bevezetése fogja képezhetni. (Helyeslés.) Károlyi Imre gr. jegyző (olvassa a törvény­javaslat ezimét és bevezetését; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Eképen a részletes tárgyalás be van fejezve. Kérem most a méltóságos főrendeket, hogy harmadízben végleges szavazással nyilatkozni szíveskedjenek, hogy a törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben elfogadják-e, igen vagy nem ? (Igen!) Kérem azon főrendeket, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörté­nik.) A méltóságos főrendek általánosságban és részleteiben a törvényjavaslatot végleg elfogadták a miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik még a jegyzőkönyv hitelesítése. Károlyi Imre gr. jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy a jegyzőkönyv hitelesítve van. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik 6 óra 40 perezkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom