Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-6

A FŐRENDIHÁZ VI. ÜLÉSÉ. 47 magát elfogadom, és ha felszólalok, teszem ezt azért, mert az előttem szólott szónok, Dessewffy Aurél gróf ő excellentiája czélszerünek találta itt egy irányt vádolni és támadni, a mely iránynak egyik szerény munkatársa én is vagyok. Az ő beszédében utalt arra, bogy az utolsó kiegyezés alkalmával sikerült a két ellentétes irányzatot, az ipart és a mezőgazdaságot kibékíteni. Az igaz, hogy mindkettő egyenlő mértékben részesült védővámokban, de szerinte vannak különböző törekvések nemcsak Ausztriában, hanem hazánkban is, a melyek ezt az egyensúlyt bizonyos tekintetben megbolygatni akarnák. Nem tudom, ő excellentiája figyelemmel kisérte-e azt a mozgalmat, a melynek én is szerény tagja vagyok, és a melynek czélja az, hogy a husdrágaság és az élelmiszerek drágasága mérsékeltessék, még pedig, a mi nézetünk szerint, elsősorban az által, hogy a gabonavámok mellett, az őrlési forgalomnak megfelelő eljárás, tehát például a német eljárás honosíttassák meg, a hus tekintetében pedig az állatforgalom tétessék szabaddá. E törekvés a kiegyezéssel szemben nincs ellenmondásban. A kiegyezésben világosan csak vámok vannak szabályozva, még pedig ezek a vámok is, maximalis vámok, abban az értelemben, hogy minden szerződés kötése alkalmával ezekből a vámokból igenis lehet engedni, a mint tényleg engedtek is az iparvámoknál igen sok szerződésben és engedtek igen sok tekintetben a mezőgazdasági vámoknál is, addig a határig, a meddig a törvény ezt megengedi, a gabonavámoknál a minimális vámok köttettek meg, az állatvámoknál pedig equiparálva vannak a vámok a német vámokkal.. Ez a kiegyezésben semminemű változást és semminemű disharmoniát nem hozott létre. A másik kérdés: az állatok szabad forgalma. Hol van a kiegyezésben általában eltiltva az állatok forgalma? Az állatbehozatal nálunk szabályozva van az állategészségügyi törvény által; az állategészségügyi törvény magábanfoglalja azokat a határozatokat, a melyek alapján az állatok bizonyos ellenőrzés mellett behozhatok, vagy bizonyos esetekben egyáltalában eltilthatok. Ez a kérdés a kiegyezésben az én nézetem szerint nincs szabályozva és én nem találok a vámszerződésben egy pontot sem arra vonatkozólag, hogy az állatbehozatal szabályozva van-e vagy sem. Magyarország és Ausztria kötelezve van egymással szemben igenis bizonyos tekintetben egyetértőleg eljárni de mindig állategészségügyi szempontból és sehol sincs tilalom az állatbehozatalra nézve. Ha tehát ő excellentiája máskor lesz szives azt az irányt, a melyet én képviselek, az ipar és kereskedés irányát vádolni, ne méltóztassék ugy vádolni, mintha mi bizonyos tekintetben a kiegyezést bolygatni akarnók, mert mi igenis a kiegyezés mellett állunk, de ott, a hol a kiegyezés e tekintetben nem intézkedik, hazai törvényeink alapján igenis kívánjuk azt, hogy az állatok behozatala engedtessék meg, ha ennek állategészségügyi tekintetben nincs akadálya. Ezt tartoztam kijelenteni arra a vádra, a mely nem velem szemben, hanem azzal az iránynyal szemben hozatott fel,' a melyet képviselni van szerencsém. Különben a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Dessewffy Aurél gr.: Személyes kérdésben kérek szót. Én absolute nem támadtam azt az irányt, a melyet Matlekovics ő excellentiája itt védelmébe vett, hanem én általában kérdést tettem arra nézve, hogy a mint én fogom fel akiegyezés 22. §-át, csak Magyarország és illetőleg a magyar kormány hozzájárulásával lehet a tengerentúlról való állatbehozatalt megengedni. Ez az, a mit megtámadtam és ez az, a mire nézve felvilágosítást kértem. Másodszor azt a tényt is constatáltam, hogy igenis az osztrák sajtóban és a magyar sajtóban is megtámadtatik az a princípium, hogy a mezőgazdasági és az ipari termelés egyenlő vagy aránylagos elbánásban részesüljön és már most kérik ennek megváltoztatását. Ez az, a mi ellen protestálni akartam és a melyre nézve kértem, hogy a kormány legyen szives ben (lünket informálni az ő álláspontja felől. Bármiféle megtámadása azon iránynak, a melyet Matlekovics ő excellentiája képvisel, távol áll tőlem, mert én ilyen aggressiv lépésektől tartózkodni szoktam. Elnök: Kíván még valaki általánosságban hozzászólni a törvényjavaslathoz ? (Nem !) Ha nem, a vitát bezárom. Khuen-Héderváry Károly gr. minisíerelnök: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Az imént elhangzott beszédekre kötelességemnek tartom némely felvilágosítást adni és a felvetett eszméket tisztázni. Mindenekelőtt is Dessewffy Aurél grófnak beszédével kívánok foglalkozni. Igen helyesen kiemelte, hogy a főrendiházban nem szokás az indemnitást a bizalom kérdésévé tenni és hogy ez csak az ügyek rendes vitelére szóló törvény, mely az alkotmányosság érdekében hozatik, és így kellene azt a törvényhozás másik házában is felfogni. Azonban ő excellentiája foglalkozott oly kérdésekkel is, a melyektől az actualitást elvitatni nem lehet. Ezek között, első helyen áll a horvát kérdés, illetőleg a horvát állapotokról való felvilágosítás és a mennyire ismerem a kérdést, szívesen adok erre vonatkozólag felvilágosítást. (Halljuk! Halljuk!) Sajnos, a mai helyzet Horvátországban politikai szempontból nem teljesen megnyugtató és ha ezt nyíltan megmondom, tartozom vele, hogy annak okaival is foglalkozzam és a jövő