Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-25

190 A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE. között art el és mennyiben teljesítette a házszabályokban előirt utasítását. (Helyeslés.) Degenfeld Pál gr. jegyző: Zichy Tivadar gróf! Zichy Tivadar gr.: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Az elhangzott beszédek után nincs szándékom egyenkint felsorolni az érveket, melyek Dessewffy Aurél gróf határozata mellett szólanak. Részemről csak egy két szóval szeretném indokolni saját álláspontomat. Mint hajdani diplomata, szemem előtt mindenekelőtt az lebeg, mily benyomást gyakorolnak a külföldre belpolitikánk egyes mozzanatai és hogy mennyire befolyásolják ezek a mi tekintélyünket. Hogy a hosszas obstructio és az utóbbi időben a képviselőházban történtk nem növelik tekintélyünket a külföldön, azt ugy hiszem, bizonyítani nem szükséges. De menjünk egy lépéssel tovább. A Reichsratban, tudjuk, még nincs letárgyalva a véderőtörvény, hanem komolyan kezdenek arról beszélni, hogy az ominosus 14. §-t alkalmazzák. Ez esetben ugyancsak szomorú látványt nyújtana monarchiánk. Hova lesz tekintélyünk, mit mondanak rólunk külföldön, mit szövetségeseink, hogyha ezen törvény, mely alapja nagyhatalmi állásunknak, a monarchia egyik államában csak az alkotmányos formák elkerülésével, a másikban pedig azok megszegésével jöhetett létre. Pirulnunk kellene a külföld előtt. De íme kezünkben a gyógyszer : vezessük vissza e törvényjavaslatot a képviselőházhoz, hadd térjen vissza az alkotmányosság útjára, hadd szerezze vissza Magyarország tekintélyét a külföldön. Még egy második szempontból is vizsgálom ezt a kérdést. Ha elfogadjuk e törvényjavaslatot, akkor azt a kormány a legmagasabb sanctio czéljából azonnal felterjeszti ő Felségéhez, ami azt jelenti, hogy ő Felsége, legkegyelmesebb urunk lesz hivatva megbírálni, vájjon összeegyeztethető-e alkotmányunkkal, lelkiismeretével és méltóságunkkal, hogy életbe lépjen egy törvény, amely oly abnormis utón jött létre. Nagyon kényelmes volna elfogadni ezt a törvényjavaslatot ; Pilátus módjára leráznók magunkról a felelősséget, hadd döntsön ő Felsége, hadd viselje ő a döntés egész ódiumát. De, méltóságos főrendek, ezt nem tehetjük. Ezt tiltja azon kegyelet, azon szeretet, amelylyel tartozunk ő Felségének és amelylyel tényleg viseltetünk személye iránt. Méltóztassanak csak elképzelni, mily kinos dilemma elé állítjuk ő Felségét. Az alternatíva a következő : vagy megtagadja a sanetiót, vagy pedig odaírja mindnyájunk előtt szent nevét egy szabálytalanságokkal, erőszakkal és bizonyos tekintetben még vérrel is fertőzött tÖTvénv alá. Ilyen kinos helyzetbe nem szabad ő Felségét hoznunk, ezt tiltja a loyalitás, mert. méltóságos főrendek, én nem abban látom a loyalitást, hogy legyünk szavazógépek, nem abban, hogy szavazzunk meg bármely kormánynak bármit, akármit is terjeszt elénk. Nem, én ugy értem a loyalitást, hogy egyengessük 6 Felsége lábai előtt a hantokat és kömryitsük neki a haladást az igazi, a hamisítatlan alkotmányosság utján. (Éljenzés.) Hozzájárulok Dessewffy Aurél gr. ő nagyméltóságának határozati javaslatához. Degenfeld Pál gr. jegyző: Következik Zselénszky Róbert gróf. Zselénszky Róbert gr.: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Igen rövid leszek, öt percznél tovább nem veszem igénybe becses türelmüket. Zichy Tivadar gróf ő nagyméltósága hivatkozott a külföldre. Ugy tudom, hogy a külföld sokkal jobban elitélte a 12 éve tartó obstructiót, mint június 4-ikét. (Ugy van !) Dessewffy Aurél gróf ő nagyméltósága azt a kisebbségi javaslatot nyújtotta be, hogy a főrendiház, tekintve azt, hogy az ő véleménye szerint a képviselőház szabályellenesen intézte el a szőnyegen levő törvényjavaslatot, e javaslatot ujabb tárgyalás czéljából küldje vissza a képviselőházhoz. Csodálom, hogy ezt a kisebbségi javaslatot épen Dessewffy Aurél gróf ur ő nagyméltósága nyújtotta be, mert ő elnöke volt több évig a méltóságos főrendeknek és egész elnöki működése alatt mindig azon iparkodott, hogy a főrendiház ne avatkozzék bele a képviselőház ügyeibe. Engem is egyszer rendreutasított, egészen helyesen, mert egy képviselőházi beszédet czitáltam. Ha ezt helyesen tette akkor, most az én véleményem szerint nem avatkozhatik bele a képviselőház ügyeibe, amikor a képviselőház többsége, nem többsége : nagy többsége, de nem is nagy többsége : absolut többsége a törvényjavaslatot elfogadta. Ha egy törvényjavaslat nem tetszik nekünk, természetesen jogunk van ahoz, hogy vagy részleteiben, vagy egészében visszaküldjük. De bírálatot gyakorolni a felett, hogy a képviselőház miképen alkalmazza szabályait, ahoz nekünk nincs jogunk. Ellenzéki körökben beszélnek házszabály-, törvény-, sőt alkotmánysértésekről. Prónay Dezső b.: Méltán ! Zselénszky Róbert gr. : Az én véleményem szerint azonban sem alkotmány-, sem törvényes ha a házszabályoknak szellemét és nem betűjét tekintjük, akkor még házszabálysértés sem történt. (Ugy van!) Mint a bizottságban Lukács László ministerelnök ur őnagyméltósága említette, sőt hiteles jegyzőkönyvi kivonatokkal bizonyította, Deák Ferencz két ízben is megsértette a képviselőházi házszabályokat flagransan. .. Hadik János gr.: Deákot hagyjuk! Zselénszky Róbert gr.:... és pedig időtakaritás szempontjából. Az egyik esetet megezáfolni igyekezett Hadik János gróf őnagyméltósága, de a másik esetről nem szólt, tehát ő is megczáfolhatlannak tarthatta. Deák Ferencz, ki a törvénytisztelet megtestesülése volt, ezt semmi esetre sem tette volna, ha azt tartotta volna, hogy a házszabály törvény. Hogy a házszabály nem törvény, ezt legjobban bizonyítja az, hogy a házszabátyok a főrendiházhoz tárgyalás végett föl nem küldetnek és a korona elé szentesítés végett fel nem terjesztetnek. A ház-