Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-19

144 A FŐRENDIHÁZ XIX. ÜLÉSÉ. D méltósága kegyes volt elmondani és kifejteni, hogy a gazdasági felügyelők a megyei keretben a gazdasági egyesületeket ne kívánják functiójLikban zavarni, kijelentsem, hogy nagyban és egészben azokat, amiket elmondott o méltósága, magam részéről is elfogadom. (Helyeslés). A mi engem illet, az ország józanul felfogott érdeke szempontjából csak ugy képzelem és ugy is kívánom a mezőgazdaság fejlődését, hogy ugy a hivatalos közegek, mint a társadalmi szervek is teljesítsék kötelességöket, hivatásukat, de méltóztassanak megengedni, hogy egy egészen őszinte nyilatkozatot tegyek, és ez az, hogy én azt hiszem és ha objektíve méltóztatnak tekinteni a helyzetet, igazat fognak adni nekem abban a tekintetben, hogy — nagy tisztelet a kivételnek, de a — legtöbb esetben a gazdasági egyesületek ebben az országban igen gyéren és silányan functionálnak. Ennek megvannak a maga okai. Egyik oka a társadalom részvétlensége, de a legnagyobb és a főok az, hogy a gazdasági egyesületek folytonosan anyagi bajokban vannak. A magam részéről bebizonyítandó, hogy segíteni akarok ezen a bajon, 200,000 koronás többletet vettem fel a költségvetésben a gazdasági egyesületek segélyezésére és ez összeg elosztása a nagyobb gazdasági egyesületek közt most van folyamatban. Azt kívánom ezzel elérni, hogy a gazdasági egyesületek anyagi bajokkal ne küzdjenek és a gazdasági titkárok a nagy czéloknak rendelkezésre álljanak és ne legyenek kénytelenek inkább a mellékfoglalkozásokkal törődni. Ma a legtöbb esetben a titkárok nem lévén kielégítve, kénytelenek ügynökségeket vállalni, hogy egyáltalán valamit kereshessenek. Ezeken az állapotokon akarok segíteni azzal, hogy az egyesületek normális budgetekben, amint voltam bátor ezt kifejteni, állapithassák meg a kellő szükségleteket és a személyi járandóságok tekintetében az anyagi gondoktól meg legyenek kiméivé. (Helyeslés.) Azokra nézve, amiket a gazdasági kamarákról méltóztatott felhozni és arra a kérdésre, hogy miképen gondolkozom ezekről, bátor vagyok utalni azokra, amiket a képviselőházban voltam szerencsés elmondani. Én a gazdasági kamarák intézményét nagyban és egészben elvként helyeslem, de Magyarország viszonyait ma még nem tartom eléggé éretteknek arra, hogy gazdasági kamarákat létesítsünk. Mert hogy áll a dolog? Ennek az országnak nincs elég társadalmi ereje és ha a gazdasági kamarákat létesítjük, ugyanazt a publicumot fogjuk találni a vármegyei megyegyülés termében, amelyiket a gazdasági egyesületekben látunk és ugyanazt fogjuk találni, vagy nem találni a gazdasági kamarákban is. Méltóztassanak megengedni, ami publicuinunk oly szűk keretekben mozog, még olyan kicsiny a társadalmunk különösen a vidéken, hogy a megyegyülések sincsenek egyébre felépítve, mint a gazdasági érdekképviseletre, mert hiszen virilis rendszer alapján áll a vármegyei gyűlések szervezete, ami még sokáig fenn is fog maradni, de amennyiben a virilis rendszeren alapszik, azt legnagyobb részben földbirtokosok képezik. És mit látunk a megyegyüléseken ? lágyrészben azt, hogy talán politikai vagy választási ügyeknél megtölti a publicum, de mihelyt komolyabb, gazdasági kérdésekre kerül a sor, publicum meglehetős gyéren van. Részemről mindig azon vagyok, — és ezzel az intézkedéssel is arra törekedtem, — hogy a gazdaközönséget a megyegyülés termébe bevigyem és érdeklődést vigyek be a publicumba a gazdasági ügyek iránt. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a gazdasági egyesületeknek semmiféle hatáskörét vagy teendőit ez korlátozni nem kívánja, sőt a legnagyobb mértékben örülni fogok, sőt kötelességükké fogom tenni a gazdasági felügyelőknek, hogy a gazdasági egyesületeknek szintén mint szakelőadók, rendelkezésre álljanak és mint ilyenek fungáljanak ott a gazdasági egyesületekben. (Helyeslés.) De kénytelen voltam egy kapcsot teremteni a társadalom és az állami administratio közt, mert hiszen egy elárvult ministerium volt a földmivelésügyi ministerium, melynek szervei a vidéken eddig nem voltak. Mióta azt az intézkedést tettem, hogy a felügyelők nemcsak szorosan gazdasági dolgokban, hanem statistikai munkákban is résztvettek és a földmivelésügyi ministerium szervéül szolgáltak, ezek a viszonyok meglehetősen megjavultak, mert nagyban és egészben annak daczára, hogy e kar még nem oly versatus egyénekből áll, mint a hogy én kivánnám. mert hiszen éhez megfelelő iskola kell s ez az állapot csak tiz év múlva fog bekövetkezni, de már most is látok előhaladást, mert a gazdasági termés-statistika igazolja, hogy ezen intézménynek nagy hasznát lehet venni nemcsak gazdasági, hanem socialis és statistikai intézkedések terén is. Azt hiszem, megnyugtattam a méltóságos főrendiházat az iránt, hogy nekünk eszünk ágában sincs a társadalmi motiót érinteni, mely a gazdasági egyesületekben kell, hogy maradjon, mert hiszen gazdasági fejlődést a gazdasági egyesületek működése nélkül elérni lehetetlen, s azt hiszem, hogy ezeknek elmondása után méltóztatnak a javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, az általános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslat czimét és szakaszait felolvasni. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—12. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak).