Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.
Ülésnapok - 1906-36
A főrendiház Azt mondja ő nagyméltósága, hogy egyforma mértékkel mérjünk a mezőgazdasági szeszgyárnak is. Engedelmet kérek, ezt a szakaszt, melyet ajánlani méltóztatik, egyszerűen nem lehet elfogadni, és én leszek bátor indokolni, hogy miért nem lehet elfogadni. A mezőgazdasági szeszgyárakra nézve én azt a módositást fogadtam el a tárgyalások során, hogy ha egy mezőgazdasági szeszgyár visszajelenti a törzscontingensét, az is kárpótlásban részesül. Ez egy ujitás a mezőgazdasági szeszgyárak részére. Annyira menni, hogy maga a mezőgazdasági szeszgyár határozza meg azt, hogy kinek engedi át, nem lehet. Méltóztassék megengedni, szigorított feltételeket kívántak arra nézve, hogy mezőgazdasági szeszgyárakat csak ott engedélyezhessünk, hol a talajviszonyok azt kívánatossá teszik, hol a gazdaságok okszerűen máskéj) nem folytathatók. Ez volt a kívánalom és ennek megítélése a földmivelésügyi ministemek tartatott fenn, hogy ő esetről esetre bírálja meg, hogy ilyen mezőgazdasági szeszgyár ott állitható-e fel. A mezőgazdasági szeszgyáraknál tehát nem lehet azt tenni, hogy egyszerűen átruházhatók másra, ott felül kell bírálni, vajon ez egy olyan gazdaság-e, melynek igénye van a mezőgazdasági szeszgyárra. Ennek gyakorlati alkalmazása az lehet, hogyha az illető visszajelenti, kaj) kárpótlást, és az sincsen kizárva, hogy a contingens uj kiosztása alkalmával részesítsék contingensben vagyis megoszsza ilyen formában, hogyha visszajelenti régi contingensét. A gyakorlati életben tehát, a hol igazi gazdasági szükségletek merülnek fel, a földmivelésügyi minister ugy fogja elbírálni, hogy a megosztás lehetséges; ha pedig nem akarja megosztani, visszajelentik és kárpótlást kaphat. Én ismételve kérem, ne méltóztassanak ilyen módosításokba belemenni, először azért, mert a contingensre vonatkozó dolgok bármikor módosíthatók a 10 esztendő alatt; másodszor, ha most méltóztatnak ilyen módosításokba belemenni, melyeket én egyébként sem fogadhatnék el, ez egyszerűen a törvény létrejövetelét veszélyezteti. Zselénszky Róbert gróf: Félreértett szavaim helyreállítására kérek szót. A nagyméltóságu ministereínök ur félreértette szivaimat és indítványomat. Én nem azt mondtam, hogy mindenki kettéhasíthatja contingensét és ott főzhet, a hol akar. Az én módosításom azt czélozza, hogy természetesen a földmivelésügyi és pénzügyminister beleegyezésével joga legyen egy mezőgazdasági contingens tulajdonosának a contingenst kettészakítani, ha van olyan birtoka, melyben a szeszgyártási törvény megengedi azt, hogy mezőgazdasági szeszgyári contingenst kaphasson és ha a körülmények azt indokolják. Én azt mondtam, hogy az ipari szeszgyáraknak törvényben biztosított joguk van a contingensöket egyesíteni, kérem ugyanezt a jogot megfordítva a mezőgazdasági szeszgyárak számára. Wekerle Sándor ministereínök: Nincs akadálya ! XXXVI. ülése. 5] Zselénszky Róbert gróf: Ennek a törvényben kell benne lennie, tehát a paritás kedvéért kérem a mezőgazdaság érdekében, hogy joga legyen egy mezőgazdasági szeszcontingens tulajdonosának contingensét szétosztani, természetesen minden előfeltételt feltételezve, mely éhez szükséges. De ha est nem veszszük be a törvénybe, akkor nem lesz megengedhető egy mezőgazdasági szeszgyár contingensének megosztása a régi és egy uj mezőgazdasági gyár között. Wekerle Sándor ministereínök: Felvilágosításul annyit vagyok bátor megj egyezni, hogy a contingens mikénti szótosztása, annak meghatározása, hogy helyes-e az gazdasági szempontból, megfelelő-e a gazdaság, a földmivelésügyi minis terre van bízva, ez tehát egy discrctionalis joga a földművelési niinisternek. Hiába teszünk nű bele a törvénybe ilyen biztosítékokat, mert ha a földmivelési minister discretionaüs jogát ugy használja, mint azt az adott körülmények között belátása szerint gyakorolja, ugy ő nagyméltóságának ez a dispositiója, miután a döntés a földmivelési minister díscreti ójának van fenntartva, nem változtat a helyzeten, és veszélyeztetné azt, hogy ezen módosítás miatt, a minek lényeges következése nincs, az egész törvén}javaslat létrejövetele elhalasztatnék egy campagneval. Elnök : Kíván-e valaki még hozzászólni? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérem., méltóztassanak azok, kik a 89. §. szövegének fentartása mellett vannak, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Ennélfogva kimondom, hogy a 89. §. eredeti szövegében fogadtatik el. Következik a 90. §. Degenfeld Pál gróf jegyző' (olvassa a 90—124. §-okat). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, kik azt végszerkezetben is elfogadják, azt felállással jelezni méltóztassanak. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot eként a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben is elfogadottnak jelentem ki, miről a kéj)viselőház értesíttetni fog. Ezzel a törvényjavaslat változatlan elfogadásával elintézést nyert a kereskedelmi és iparkamara erre vonatkozó kérdése is. Következik a Budapest székesfővárosban és környékén állami költségen létesitendő munkásházakról szóló törvényjavaslat. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Csekonics Sándor gróf jegyző (olvassa az egyesült pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságok jelentését). Elnök: Kivan valaki átalánosságban szólni a törvényjavaslathoz '? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen!) Eszerint a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául 7*
