Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-36

A főrendiház XXXVI. ülése. 35 Engedelmet kérek, ez feltűnő lehet az előtt, a ki nem birálja meg a kormánynak egész tevé­kenységét, — nem kívánok itt méltányosságot, csak a szoros igazságosság legszigorúbb mértékét — feltűnő lehet az előtt, a ki csak felületesen tekinti végig azt a pensumot, a mit mi elvégeztünk. Ha azonban valaki alapos és igazságos kritikát mond, akkor nem vádolhat minket tétlenséggel. Zselénszky Róbert gróf: Túlságos sokat csi­náltak, az a baj ! Wekerle Sándor ministerelnök: Mi, méltósá­gos fŐTendek, ezzel a kérdéssel is foglalkoztunk. Az érdekelt rninisteriumok most készítik azt elő egy­más között s ha megegyezésre jutnak, ha az érdek­köröket meghallgatták s ha a javaslat kellőképen elő lesz készítve, akkor már a téli ülésszak folya­mata alatt tárgyaltatni kívánjuk a tőzsdei tör­vényt. (Helyeslés.) Ilyen törvények előkészitését nem lehet ugy initiálni, hogy valaki nem is egészen ki­merítő, — voltam bátor megjegyezni már az imént is — hanem csak a hasárd és tőzsdei játék bizonyos nemét korlátozó törvényjavaslatot ter­jeszt elő és azt akarja érvényre juttatni. Ezt a törvényt lelkiismeretesen, igen alaposan kell elő­készíteni, hogy valódi hatása legyen és visszaesések elő ne fordulhassanak s mivel ilyen kérdések elő­készítésére a kormány van hivatva, ezen indokból kérem a határozati javaslat mellőzését. (He­lyeslés.) Elnök : Házszabályaink 39. §-ának harmadik pontja értelmében . . . (Zselénszky Róbert gróf szó­lásra jelentkezik.) Kérem, ha lehet, vita nélkül intézzük el ezt a kérdést. Epén azért akarom a 39. §-t felolvasni, hogy mivel a törvényjavaslatot, a melyet a nagyméltóságú főrendi tag ur benyúj­tott, már meg is méltóztatott indokolni, helyes volna talán, — személyes megtámadtatás sem történvén — ha a méltóságos főrendek vita nélkül határoznának a felett, vájjon ezen indítványt, a melyet Zselénszky Róbert gróf beadott, kíván­ják-e tárgyalni vagy sem. (Mozgás.) Bátor vagyok tehát kérdezni a méltóságos főrendeket, kívánják-e az indítványt tárgyalásra kitűzni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik Zselénszky Róbert gróf indítványát tárgyaltatni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a szavazókat megszámlálni. (Megtörténik.) Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Bátor vagyok az ellenpróbát elrendelni. Méltóztassanak most azok felállani, a kik ezt az indítványt nem kívánják tárgyaltatni. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazókat.) Ennélfogva kimondom, hogy a többség Zse­lénszky Róbert gróf indítványát tárgyalásra nem tűzi Id, mert 26-an szavaztak ellene és csak 23-an mellette. (Élénk mozgás.) Zselénszky Róbert gróf: Bocsánatot kérek, 26-an szavaztak az indítvány mellett. Elnök: Ellene! Zselénszky Róbert gróf: Kérem, én meg­olvastam. 26 és 19 volt, az arány. Elnök : Én a jegyző uraknak a bemondása alapján konstatáltam a többséget. Zselénszky Róbert gróf: Tévedhetnek ! Elnök: Bocsánatot kérek, a szavazásnál mindig a jegyzői kar megszámlálása döntő. Ha méltóztatik kívánni, talán újból elrendelem a szavazást. Zselénszky Róbert gróf: Igen kérem még egyszer feltenni a kérdést, és a szavazás történjék talán ugjr, hogy a szavazók két csoportra oszol­janak. (Ellenmondás. Helyeslések.) Elnök: Ismét felteszem a kérdést. Kérem azokat, a kik Zselénszky gróf indítványát el nem fogadják, méltóztassanak újból felállani. (Meg történik. A szavazatok megszámláltatnak.) Méltóztassanak most felállani azok, akik Zselénszky Róbert indítványát elfogadják. (Meg­történik. A szavazatok összeszámláltatnak.) A szavazatok egyenlőek. 24-en vannak mel­lette és 24-en ellene. A szavazatok egyenlőek lévén, határozatot nem mondhatok ki. Proponálom a háznak, méltóz­tassék talán az ezen kérdés feletti döntést őszszel tartandó ülésre halasztani. (Helyeslések. Felkiáltá­sok : Az elnök dönt.) Podmaniczky Géza báró: Többször volt már eset, különösen egy nagyon fontos alkalommal, az egyházpolitikai viták alatt is, hogy ily körül­mények közt az elnök döntött. Kérném, hogy az elnök döntsön. (Helyeslések.) Zichy Nándor gróf: Kivételes helyzetben va­gyunk. Kétszer is szavaztunk és a vége az, hogy egyenlők a szavazatok. Lehetne itt még máskép is akadályozni a határozat létrejövetelét. Az elnök, ugylátszik, nem akarja magának arrogálni azon joggyakorlatot, a melylyel törvényesen bírt, hogv ezen esetben határozzon, hanem őszre óhajtja ki­tüzetni a határozathozatalt. Ez oly imperativ szük­ség, hogy ezt köszönettel nem fogadni nem volnék képes, mert most e törvényjavaslat tárgyalásába belemenni, mikor az ülésezés vége felé közeledik, oly abnormis cselekvés volna, hogy a főrendiház tekintélyét nem növelné, hanem inkább kisebbí­tené. Hozzájárul még, hogy az egész dolog nyoma­téka csak őszszel áll be, kivált a gabonakereskedés szempontjából, mert itt már a tényleges eladások, a tényleges üzlet terén állunk, nem a jövő üzletre kötendő reményszerződések alajjján való irányítás terén. Nagyon kérem tehát, méltóztassanak meg­nyugodni abban, hogy őszszel döntsünk e kérdésben. Teleki József gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Azokkal szavaztam, a kik Zselénszky t. barátom határozati javaslatát el­fogadták ; de nem tagadom, hogy ez oly fontos kér­dés, hogy ezt, a mint egyszerű szólamban mond­juk, töviről-hegyire meg kell tárgyalni. Magamévá teszem nagyban és egészben, a miket t. barátom mondott és megelégszem azzal, ha flxirozzuk, hogy e javaslatot őszszel tárgyaljuk. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom