Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-35

A főrendiház XXXV. ülése. 25 képes a törvényhozásnak előterjesztést tenni arra nézve, hogy egyetemeink számát szaporítsuk és hogy az egyetemi városok közül mely sorrendben lesznek azok egyetemmel ellátandók, erre nézve, méltóságos főrendek, ebben a pillanatban nem nyilatkozhatom. Méltóztattak mindnyájan hallani a pénzügyminister urnak igen alapos figyelmez­tetését, a mely minket arra késztet, hogy kiadá­saink szaporításában mértéket tartsunk, hogy abban a rohamos előrehaladásban, a melyet eddig az égető szükségleteknek parancsszava alatt eszkö­zölnünk kellett, egy bizonyos mérséklést vigyünk be, ugy hogy valóban mindenkinek meg kell gon­dolnia, hogy teendőink sorrendjében mi az, a mi égető, pillanatnyi, már ma kielégítést, igénylő szükség és mi az. a mi, bár a programmba fel­veendő, bár minden evidentiában tartandó, mégis talán halasztást tür, nagy nemzeti érdekeknek sérelme nélkül. Ezek a tekintetek szabnak nekem is korlá­tokat. Korlátokat, melyek természetesen érthető, hogy azon ambitiómnál fogva, hogy mentől többre vigyem a hazai culturát, mentől közelebb vigyem annak épületét a betetőzéshez, engem kinosabban érintenek, mint bárki mást a törvényhozás tagjai közül, mely korlátokat azonban megtartanom, melyekre figyelemmel lennem nekem is, vala­mint összes ministertársaimnak is, a haza iránti kötelességünk. Áttérve már most azokra a kérdésekre, a melyeket Antal Gábor és Ferencz József ő méltó­ságaik felvetettek, csak annyit mondhatok a lelkészi congrua rendezése tekintetében, — a mit különben más helyen is megmondtam és mindig ismételhetek, — hogy én is teljesen át vagyok attól hatva, hogy az 1600 koronás lelkészi congrua tarthatatlan állapot, különösen viszonyitva azt a tanitói fizetések rendezéséhez, ámbár a felekezeti tanitó csak húsz évi működés után jut el ahhoz az 1600 koronás fizetéshez, mely ma a lelkészi con­gruát képezi. És azt is megmondhatom ő méltóságának, hogy a mit ő tőlem kér, hogy t. i. az adatgyűjtést indítsam meg a tekintetben, hogy áttekinthes­sük azt az áldozatot, melyet a lelkészi eongruának megfelelő rendezése az államra róna, az nem­csak hogy meg fog történni, hanem részben már meg is történt, a mennyiben az adatgyűjtést ebben az irányban már is megindítottam, mert szerintem is első feltétele annak, hogy bár a leg­igazságosabb, a legméltányosabb ügyben csak egy lépést is tegyünk, az, hogy teljesen tiszta képünk legyen arra nézve, hogy annak az ügynek teljesítése az állampénztárra minő terheket involvál.* Rajtam nem fog múlni, méltóságos főrendek, hogy ez az ügy méltányos megoldást nyerjen azon korlátok között, a melyeket az állam teljesítési képessége elénk szab. Hogy vajon azt a gazdasági rendszert fogom-e magamévá tenni, a melyet ő méltósága itt épen az előbb kifejtett, vagy pedig más rendszert, erre nézve méltóztassék meg­PőrendiMzi napló. 1906—1911. III. kötet. engedni, hogy ma ne nyilatkozzam és méltóztassa­nak megnyugodni abban, hogy a magam részéről tőlem telhetőleg siettetni kívánom ennek az ügy­nek méltányos megoldását (Helyeslés.) és igen boldog volnék, ha megoldását még én volnék képes eszközölni addig, a meddig azt a helyet foglalom el, a melyet ma elfoglalni szerencsém van. A mi már most Ferencz József ő méltóságának az unitárius egyházra vonatkozó megjegyzését illeti, gondolom, teljesen megnyugtathatom ő méltóságát. Először minden kétséget kizáró tény, hogy az unitárius egyházat az 1848 : XX. t.-cz. első szakasza a hazában bevett vallások közé so­rozta, hogy ennek folytán e törvény 2. és 3. §-a és az abból származtatható minden igény az unitárius egyházra is kiterjed s a midőn ennek a törvénynek megvalósítását kezdeményezzük, ennek a kezdeményezésnek, ennek a megvalósításnak az unitárius egyházra is ki kell terjednie. A mi pedig ő méltóságának azt az aggodalmát illeti, hogy, a mennyiben késnék az organicus törvény, a mely biztosítani fogja az egyházakat az 1848 : XX. t.-czikk 3. §-a alapján élvezendő segélynek későbbi meg nem vonására nézve, a következő évi költségvetésben az unitárius egy­ház egyedül esnék el az ezen törvény alapján nyújtandó segélynek élvezetétől, erre válaszom kettő : először hiszem és reménylem, hogy ennek a törvénynek a benyújtása nem fog késni, mert törekvésem az, hogy minden közbenső lépést már ugy indítsak meg, hogy a törvény az 1909. évi költségvetéssel egyidejűleg léphessen életbe ; ha azonban — mivel ez nem egyedül tőlem függ — e tekintetben mégis akadályok merülnek fel, hát méltányosnak tartom ő méltóságának azt a kíván­ságát, hogy,mivel a protestáns egyházak az 1909. évi költségvetéssel már a mostani actióban nekik biztosított segélyezés teljességének birtokába lép­nek, ugyanaz történjék minden körülmény között az unitárius egyházra nézve is. Kérem ezeknek a felvilágosításoknak tudo­másulvételét és tárczám költségvetésének meg­szavazását. (Helyeslés.) Elnök: A tétel maga meg nem támadtatván, kimondhatom, hogy a XXI. fejezet 1—56. czime elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): XXII. fejezet, 1—13. czim. Elnök : Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : XXIII. fejezet, 1—11. czim. Elnök : Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : B) Rend­kívüli kiadások, aj Átmeneti kiadások. I. fejezet, 1—3. czim. Elnök : Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : II. feje­zet, 1., 2. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): III. fejezet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom