Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-40

A főrendiház 3LL. ülése. 97 Fogatos fecskendő van Ausztriában 30.238, nálunk 13.504. Ebből egy-egy testületre esik odaát 21, nálunk csak l­4. Egy községre esik Ausztriában 1'29 század, fecskendő, nálunk csak T07. Ausz­triában ezer lakosra esik 115 század fecskendő, addig minálunk ezer lakosra csak 0'71 század fecskendő esik. Ausztriában egy fecskendő esik 859 lakosra, addig minálunk 1406 lakosra esik egy fecskendő és most jön a legdöbbentőbb adat, hogy a Lajtán tul egy fecskendő esik területileg 9 négyszögkilométer területre, addig minálunk esik 25 négyzetkilométerre. Ezen adatokból méltóztatnak látni, méltóságos főrendek, hogy ezen a téren még számos és fontos teendőnk van. Ha pl. csak olyan tűzrendészetet tudnánk elérni, mint a milyen Erancziaországban van, a hol 1000 lakosra csak 1687 korona tűzkár esik, ez Magyarországon évente 12,900.000 korona értékű nemzeti vagyont mentene meg az elpusz­tulástól. Mennyi iskolát és tüdő vész elleni szana­tóriumot lehetne e pénzen felépiteni ? Megjegyzem, hogy összehasonlító adataimban csak absolut számokat vettem, mert mások ren­delkezésemre nem állottak. De hogyha volna arra adat. hogy a vagyonfelhalmozódás miként aránylik a tűzkárral szemben, akkor Magyarországra nézve még sokkal szomorúbbak lennének az adatok. Mert természetes dolog, hogy egy jobb módban levő lakosság között, a hol nagyobb a vagyon­felhalmozódás, ott egy tüzeset aránylag nagyobb vagyonhalmazat között dühöng, mint kevesebb jólét és kevesebb vagyonfelhalmozódás mellett. Daczára annak pedig, hogy a nyugati államokban a vagyonfelhalmozódás nagyobb, hogy ott a vesze­delem, a melyet egy tüzkáreset okozhat, sokkal nagyobb mint nálunk, mégis azt tapasztaljuk, hogy egy-egy tüzkáreset alkalmával kevesebb vagyon vész kárba, mint nálunk, mert tűzvédelmi eszközeink, tüzrendészeti építkezéseink, berendez­kedéseink és egyéb idevágó intézkedéseink hiányo­sak és gyarlók. Hogy a megalkotandó tüztörvénynek mi mindent kellene felölelnie, arra én ma nem ter­jeszkedem ki, hanem megelégszem azzal, hogy a szomorú viszonyokra és az intézkedések szükséges­ségére rátereljem a méltóságos főrendek figyelmét. Ám, ha ezen tüzerendészeti állapotokat tör­vénynyel fogja szabályozni a kormány, akkor ne mulaszszael, hogy országos érvényű építkezési jog­szabályokat is alkosson, mert ezek képezik a meg­előző tűzrendészetnek egyik legsarkalatosabb pontját. Erre nézve a statisztikai adatok szintén vég­telenül tanulságosak; 2,800.000 lakóház közül tűzbiztos tetőzete 1907-ben 644.000-nek volt, Í3.Z3.Z csak 23%-nak, a többi 216.000 lakóház tüzfogó anyaggal, 1,400.000 pedig szalmával, zsúppal volt fedve. Hogy ezen gyúlékony épitkezés mekkora befolyással van a tűzkárok magas voltára, mu­tatja, hogy az 1907-ben leégett 28.000 épület kö­zül 2520 volt cserepes, illetve palás, a többi 26.364 gyúlékony anyaggal volt fedve. Főrendiházi napló. 1906—1911. III. kötet. A tüz keletkezésének, a mint emiitettem, leg­több esetben a gyermekek az okozói, és pedig az olcsósága miatt mindenütt található gyufával, a melynek e czélból is megadóztatása vagy mono­polizálása igen kivánatos volna. A magas kormányhoz tehát azon kérést in­tézem, hogy tekintettel az évenként tüz által oko­zott károkra, ezek folytonos növekedésére és igy az adóalap csökkenésére, a lehető legsürgősebben terjessze az országgyűlés elé a tüzrendészeti tör­vényjavaslatot, egyúttal pedig a tűzbiztos épit­kezés és a gyufának magasabb megadóztatása iránt is tegyen előkészitő intézkedéseket. Mig ezen törvényjavaslat valóban törvénynyé válik, a nagyméltóságú belügyminiszter urnak mindenre kiterjedő figyelmébe és elismert erélyébe ajánlom az 1888. évi 53.888. számú kormányrendeletnek az egész országban leendő legszigorúbb végre­hajtását. A tételt különben elfogadom. Elnök : Miután a tétel maga nem lett meg­támadva, kimondom, hogy a XVII. czim elfo­gadtatik. Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltó­ságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Az o méltó­sága által felhozottak teljes méltánylása mellett a megjelenésében betegsége miatt akadályozva levő belügyminiszter ur helyett csak annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy a kormány igenis tudatá­ban van azon óriási kárnak, a melyet a, tűz­veszély a nemzeti vagyonban évről-évre okoz és foglalkozik a tüzrendészeti törvényjavaslatnak nemcsak előkészitésének, hanem mielőbbi előter­jesztésének munkálataival. Egy kész javaslat fek­szik a kormány előtt, a mely a közelebbi hetekben fog egy szaktanácskozmánynak véleményezés vé­gett kiadatni és ezen vélemény megadása után véglegesen szövegezve a törvényhozás elé terjesz­tetni. Elnök ." Következik a XVIII. fejezet. Csekonics Sándor gróf jegyző (olvassa a XVIII— XXIII. fejezeteket, a rendkívüli kiadások átmeneti kiadásainak I— XII. fejezetét, a beruhá­zásoknak I— IX. fejezetét, a 3. §-ban foglak ren­des bevételek I— XI. fejezetét; a rendkívüli bevételek I— X. fejezetét, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak. Olvassa azután, a törvényjavaslat 4—12. §-fftí, a melyek szintén észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök ." Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, a kik azt vég­szerkezetben elfogadják, méltóztassanak azt fel­állással jelezni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat végszerkezetben is elfogadtatván, erről a képviselő­ház értesíttetni fog. Most következnek azon képviselőházi hatá­rozatok, a melyek a bizottsági jelentés második részében vannak felsorolva, nevezetesen a 6971.. 7036., 7047., 7054., 7059., 7061., 7065., 7083., 7091., 7098., 7164., 7189. és 7246. számú hatá­rozatok, a melyekre nézve azt hiszem, kimond­hatom, méltóztatnak azokhoz hozzájárulni, a miről a képviselőház szintén értesíttetni fog. (Helyeslés.) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom