Főrendiházi napló, 1906. II. kötet • 1907. október 12–1908. április 10.
Ülésnapok - 1906-32
1906—1911 A FŐRENDIHÁZ XXXII ÜLÉSE 1908. február 6-án, csütörtökön, Dessewffy Aurél gróf elnöklete alatt. Tárgyai : Elnök a ház részvétét fejezi ki a portugáli király és trónörökös halála fölött. — Elnöki előterjesztések. — Szentesitett törvényezikkek kihirdetése. — Az igazoló-bizottság és a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása. — Az 1871 : LV., 1880: XLV. és 1892 ; XXIV. t.-cz. módosításáról, — a birói és ügyészi szervezet módosításáról, — az egyetemes postaszerződés beezikkelyezéséről, a II. osztályu kereseti adóról, — valamint a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvények módosításáról, — a nagykikinda—aradi — s a Szabadka—gombos—palánkai h. é. vasutak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak; Andrássy Gyula gróf, Darányi Ignácz, Günther Antal és Josipouich Géza ministerek, Popovics Sándor és Szterényi József államtitkárok. (Az ülés kezdődik d. e, 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Hertelendy Ferencz jegyző urat, a szólni kívánók feljegyzésére pedig Vigyázó Ferencz gróf jegyző' urat kérem fel. Méltóságos főrendek! Az egész művelt világ annak a megdöbbentő, rémes gyilkosságnak a hatása alatt áll, a melynek Portugália királya és trónjának ifjú örököse áldozatul esett. Ilyen tettről, a mely példanélküli az ujabb történelemben, csakis a legnagyobb felháborodás hangján lehet említést tenni. Bizonyára így ítél arról a magyar nemzet érzülete is, a mely, ha rokonszenvvel kisér az alkotmányos jogok és szabadságok védelmében folytatott minden küzdelmet más nemzeteknél is: csak kárhoztatással és megvetéssel fordulhat el a küzdelemnek olyan kitöréseitől, a melyek embertelenek és veszélyeztetik azt a czólt, a melynek szolgálni akartak s a szenvedélyek legvadabb nyilvánulásainak tekintendők. (Ugy van! Ugy van!) Meg vagyok győződve, hogy a méltóságos főrendek osztoznak ezen felháborodásban; részTéttel gondolnak nemcsak a súlyos válságok közt vergődő nemzetre, de egyúttal uralkodócsaládunk gyászára is, a melynek egyes tagjai rokoni kötelékek által vannak fűzve ezen tragikus esemény áldozataihoz. (Helyeslés.) Ezért legyen szabad hinnem, hogy a méltóságos főrendek helyeslésével találkozom, midőn e helyről s e pillanatban a rémes katastrópha megdöbbentő hatása alatt ezeknek az érzéseknek kifejezést adni kötelességemnek tartom. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassanak éhez hozzájárulni (Élénk helyeslés. Felkiáltások: Hozzájárulunk!) és méltóztassanak engem felhatalmazni arra, a ministerelnök ur utján az illető helyen e részvétünknek & magyar főrendiház nevében kifejezést adjunk. (Elénk helyeslés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, ily értelemben mondom ki a határozatot. Ezek után áttérek többi előterjesztéseimre. Bejelentem a ministerelnök ur átiratát, melyben tudatja, hogy ő cs. és apostoli kir. felsége folyó évi január hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával IV. Ferdinánd toscanai nagyherczeg ur ő cs. és kir. fensége gyászos elhunyta alkalmából a magyar országgyűlés főrendiháza részéről kifejezett s a ministerelnök ur által tolmácsolt hódolatteljes részvétnyilvánitást szíves köszönettel tudomásul venni méltóztatott. Hódolattal tudomásul vétetik. Bemutatom a ministerelnök ur háromrendbeli átiratát, melyekben értesít, hogy: 1., a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes
