Főrendiházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–1907. október 11.

Ülésnapok - 1906-6

40 A főrendiház VI. ölése. eensus olyanok kezébe adja a választói jogot, kik érdekkel bírhatnak az iránt, hogy az állami ügyek jól vezettessenek, hogy az állam takarékoskodjék. Természetes, hog}^ a választói jog hiányában szeüvédők mindig követelni fogják a választói jogot, és egészséges, conservativ kormány és közvélemény csak akkor fogja concedálni a választói jog kiterjesztését, a mikor az okvetlenül szükséges, a mikor az ki nem kerülhető. így jártak el évtizedeken át Angliában. Az angol politikai fejlődés mintaképe volt az európai politikai fejlődésnek. Gsak 1886-ban történt, hogy az akkori liberálisok az úgynevezett houshold suffrage bilit nyújtották be, melyben majdnem az átalános választói joggal kínálták meg a nemzetet. Ez ellen magok a liberálisok is felszólaltak és kettészakadt a liberális tábor. A conservativ tábornak feje, Disraeli erről a törvényről, mely még nem is volt átalános választói jog, így nyilatkozott: »A választói jognak ily nagymérvű kiterjesztése esetében olyan parlamentet fogunk kapni, melynek befolyása szemben a kormányéval egyre apadni fog. Az érdemes képviselők helyét el fogja foglalni egy önző és isme rétien középszerűségekből álló banda, mely másra nem lesz képes, mint rosszra, melyet a mindenkori divatos demagóg kieszelni jónak találand.« Ugyanez a Disraeli politikai okokból 1867. évben, azaz egy évre rá maga nyújtotta be és vitte keresztül a houshold suffrage bilit. A választási jog kiterjesztése nem szokta gyümölcseit azonnal megteremni. Évtizedek kellenek hozzá, hog}

7 ezen kiterjesztés káros volta szembeötlő legyen. Innen a téves tan, melyet sokan merítenek a választási jog kiterjesztéséből. Angliában is a választási jognak 1867-ben történt ily rohamos léptekkel való kiterjesztése a conservativeknek használt ós csak az idén Játszott, hogy'tulajdonkópen ez a majdnem átalános választói jog mily káros az ország normális fejlődésére. Az idén a sociálisták és radicalisok tömege foglalta el a parlament padjait oly mértékben, hogy a conservativek majdnem eltűntek. És mi volt a választási harcznak fő jelszava? Az, hogy Transválban visszaállították a rabszolgaságot, rágalom, rege, a mely csak ott hathat, hol oly rétegeknek adták meg a választási jogot, melyek jelszavak után futnak, és józan ószszel ítélni nem tudnak. Miután ez a kérdés természetesen még concrete nincsen fölvetve, erről bővebben beszólni nem akarok. Leginkább csak azért érintettem ezt, mert, mint emiitettem, a föliratban nincsen kellőleg kifejtve, hogy a választási jognak ily nagymérvű kiterjesztését veszélyesnek tartjuk. Előbbiekhez még csak röviden akarom hozzáfűzni, miért vagyok kénj^telen bizalmatlansággal lenni a jelenlegi kormány iránt ? Főoka bizalmatlanságomnak a vám- ós kereskedelmi ügyek kezelése. Nálunk Magyarországon a gazdáknak, Ausztriában az iparosoknak okvetlenül szüksógök van a vámközösség fentartására ós ón azt hiszem, ha a magyar gazda nyíltan megmondaná, hogy neki hasznára van a vámközösség, úgyszintén ha az osztrák iparos is bevallaná ezt, miután Ausztriában az ipar, nálunk a mezőgazdaság dominál: akkor ezt a kérdést nagykőn simán lehetne mind a két állam részére lebonyolítani. Sajnos, nálunk, mint odaát, a politikusok ezt a kérdést nagyon hasznos thómának tartják abból a czólból, hogy abból magoknak tőkét kovácsoljanak. Nálunk izgatnak a közös vámterület ellen, arra mutatva, hogy az csak Ausztriának használ, Ausztriában pedig izgatnak a közös vámterület ellen, arra mutatva, hogy csak Magyarországnak használ, holott