Főrendiházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–1907. október 11.

Ülésnapok - 1906-14

112 Á íorendiház XIV. ülése. Az összes elősorolt bizottságok beadták a hozzájuk utalt tárgyakra vonatkozó jelentéseiket, a melyek kinyomatván, szétosztattak és a mai ülés napirendjére tűzettek. Minthogy azonban a jelentések egy részének szétosztása és a napirendre tűzés közt a házszabályokban megszabott 3 nap nem telt el, másrészt azonban az elősorolt tárgyak közt több olyan van, a melynek sürgős letárgyalása kívánatos, bátor vagyok indítványozni, hogy a 3 napi határidőtől eltekintve, a kitűzött tárgyaknak a mai napirenden való tárgyalását elhatározni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elfogadják a méltóságos főrendek sürgősségi indítványomat ? (Igen !) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki s ezzel áttérhetünk a napirend tárgyalására. Kérem, méltóztassék felolvasni az igazolóbizottság jelentését Windischgrätz Lajos herczeg és Wirnpffen Simon gróf nagybirtokosoknak vagyoni képesitésök elismerése és királyi leveleik kieszközlése iránt beadott kérvényei, valamint a főrendek jegyzékének folytatólagos kiigazítása tárgyában. Rudnyánszky József báró jegyző' (olvassa az igazoló-bizottság jelentését). Elnök: Kérdem: méltóztatnak-e a bizottság jelentésében foglalt javaslatokhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a főrendiház Zichy Jenő gróf örökös jogú főrendiházi tagnak nevét a főrendek jegyzékének IX. rovata B. osztályából, Hegedűs Sándor dunamelléki ev. ref. egyházkerületi főgondnok nevét a főrendek jegyzékének IV. rovata b) osztályából, Szabó József élethossziglan kinevezett főrendiházi tagnak nevét a főrendek jegyzékének X. rovatából elhalálozás folytán törli, s egyszersmind felhívja az elnökséget, hogy a hivatalban ez idő szerint legidősebb ev. ref. egyházkerületi főgondnok részére szóló kegyelmes királyi levél kieszközlése iránt a m. kir. belügymmistert keresse meg. Kimondja továbbá a főrendiház, Zichy Henrik gróf örökös jogú főrendiházi tag tagsági jogának a vagyoni képesítés megszűnte folytán való szünetelését s elrendeli a főrendek jegyzékének IX. rovata B) osztályában elősorolt neve mellé a »jogszünetelés» kitétel alkalmazását; elrendeli továbbá Wesselényi Miklós báró megválasztott koronaőr nevének a főrendek jegyzéke V. rovatába való felvételét és a jegyzék IX. rovata C) osztályában elősorolt neve mellé a (lásd V) jelzésnek alkalmazását; Josipovich Imre élethossziglan kinevezett főrendiházi tag nevének a főrendek jegyzéke X. rovatába való felvételét. Elismeri továbbá a főrendiház Windischgrätz Lajos herczeg nagybirtokos, sárospataki lakosnak kor- és vagyonbeli képesítését, elrendeli nevének a főrendek jegj^zéke IX. rovatának A) osztályába való felvételét és felhívja az elnökséget a.részére szóló királyi levélnek kieszközlésére. Végül elismeri a főrendiház Wirnpffen Simon j gróf nagybirtokos, érdi lakosnak kor- és vagyonbeli képesítését, elrendeli nevének a főrendek jegyzéke IX. rovatának B) osztályába való felvételét és felhívja az elnökséget a királyi levélnek részére leendő kieszközlésére. Következik napirend szerint az 1907. évi állami költségvetés s az ezzel kapcsolatos jelentések átalánosságban való tárgyalása. Kérem a pénzügyi bizottság erre vonatkozó jelentésének föolvasasát. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését az 1907. évre szóló állami költségvetés tárgyában). Elnök: Szólásra ki van fölírva? Rudnyánszky József báró jegyző: Maíláth József gróf ! Mailáth József gróf : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! A kormány bemutatkozása alkalmával mondtam, hogy a nemzet mámorba esett, abból csak komoly, következetes munka emelheti ki. Azóta a nyugodt alkotó munkára nem jutott idő. Poütikai kérdések gátolnak bennünket, melyeket kül- és belső ellenségeink felvetnek. A magyar történelem minden korszakán keTesztülvonul az a sajnálatos tény, hogy a magyar a magyarnak a legnagyobb ellensége. Pedig nemcsak külső ellenség fenyeget bennünket ; saját hazánkban a nemzetiségek bontogatják a magyar állam pilléreit, mig a nemzetközi socialdemokraták égő csóvát dobálnak hazánk tetejére. Az országgyűlés másik háza az alkotmánybiztositékok politikai és közjogi részével foglalkozott és a nemzetiségi kérdést is tárgyalta. Bátor leszek, mélt. főrendek, az 1907. évi költségvetés fonalán alkotmányunk socialis, társadalmi és gazdaságpolitikai vonatkozásait feltüntetni. (Halljuk I Halljuk,!) A jelenségek közül, melyek alkotmányunk társadalmi biztosítékaihoz tartoznak, csak kettőt kívánok e helyütt szóvá tenni. Az egyik a középosztály szabad szellemi foglalkozást üző rétegeinek helyzete, a másik a munkakérdés. Csak azután fogok a gazdasági biztosítékokra rátérni. A két előbbi kérdés szorosan összefügg, mert sehol a világon nincs olyan nagy szellemi proletariátus, mint nálunk, másrészt a hivatalnokok számának szaporítása egyetlen országot sem vitt az állami sociahsmus felé oly szédületesen, mint éppen Magyarországot. A képviselőház pénzügyi bizottságának átalános jelentése kapcsán leszek bátor egy pár adatot felhozni, de mivel tudom, hogy a ministerelnök ur ő excellentiája mint pénzügyminister a számokban roppant járatos és nem szeretném, ha a fejemre olvasna, azért csakis olyan számokat olvasok fel, a melyek a képviselőház pénzügyi bizottságának jelentésében foglaltatnak, a mely jelentést Széll Kálmán és Hoitsy Pál irtak alá. Az 1907. évre szóló költségvetés kerek összegben 48 millió korona emelkedést mutat a rendes kiadások rovataiban. Az emelkedésnek majdnem egyharmada személyi járandóságokra esik. A személyes járandóságok