Főrendiházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–1907. október 11.

Ülésnapok - 1906-2

4 A főrendiház II. ülése. tarkői Dessewffy Aurél gróf belső tit­kos tanácsosunkat, ugyanazon ház al­elnökeivé pedig őszintén kedvelt hí­veinket nagyságos gyerőmonostori Kemény Kálmán báró belső titkos tanácsosunkat és tekintetes és nagy­ságos sár vár-felső vidéki Széchényi Sándor gróf belső titkos tanácsosun­kat ezennel kinevezzük. Kikhez egyébiránt királyi kegyel­münkkel állandóan hajlandók mara­dunk. Kelt Bécsben. 1906. óv május hó 17. napján. Ferencz József s. k., Wekerle Sándor s. k. Zichy Nándor gróf korelnök: Ezt a kegyelmes királyi leiratot a méltóságos főrendek hozzájárulásá­val a képviselőháznak tudomásulvétel és kihirdetés czéljából át fogjuk kül­deni. (Helyeslés.) Kérem a kinevezett elnök urat, méltóztassék az elnöki széket elfog­lalni. (Élénk felkiáltások: Éljen a kor-, elnök!) Dessewffy Aurél gróf elnök (elfoglalja az elnöki széket. Hosszantartó lelkes éljenzés). Méltóságos főrendek! A midőn ő császári ós apostoli királyi Felsége ezen reám nézve kitüntető kinevezése folytán ezen díszes állást elfoglalom, legyen szabad kijelentenem hogy iparkodni fogok az elvállalt fel­adatnak tehetségemhez képest meg­felelni és a midőn tisztelettel üdvöz­löm a méltóságos főrendi tagokat, egyúttal irántam való jóindulatukat és támogatásukat kérem ki, részem­ről biztosítván őket arról, hogy a törvény ós házszabályok szerint kívá­nom ós fogom elnöki tisztemet gya­korolni. Hazafias aggodalmak között folyt le a közel már három év óta tartó időszak és különösen az elmúlt más­fél esztendő alatt cnsisből crisisbe lett sodorva az alkotmányunkkal összeforrt parlamenti élet, ós az ezzel kapcsolatos többi intézményeink is megrendültek ennek visszahatása foly­tán. Harminczkilencz évi békés, foko­zatos erősödésünk és haladásunk ered­ményei is immár végveszélybe, az ör­vény széléhez mindinkább közeledni látszottak, az alkotmáiryosság igaz ba­rátai már a megmentés reményeiről is lemondtak volt, a törvényszerű ki­bontakozás lehetősége immár kizárt­nak tekintetett: midőn apostoli kirá­lyunk bölcsessége ezen súlyos aggo­dalmaknak véget vetett és megadta a lehetőségót az alkotmányos élet újból való normális működésének. A törvényhozási ' munka ennek nyomán újból megindulhat, közigaz­gatásunk fennálló törvényeink alap­ján a rendes kerékvágásba vissza­állíttatván, újból alkotmányszerűleg működni fog, és azok a szervek, a melyek között eddigi fejlődésünk biztosítva látszott, újra funotionálni fognak avégből, hogy egyrészt az államélet szükségleteinek elég legyen téve, de másrészt hogy a népek ós honpolgárok kívánalmai jogos kielé­gitésöket találhassák. Legyen szabad azon reményem­nek kifejezést adnom, hogy a méltó­ságos főrendek, áthatva azon érzés által, hogy történelmi fontosságú kor­szak állt be, mely minden igaz hon­polgár odaadó hozzájárulását kívánja a közös munkához a törvényhozás­ban, hogy eltaláltassók a helyes ut nemcsak a múlt viharait végkép megszüntetni és mulasztásait helyre­hozni, de a jövőt is biztos ós min­den irányban lehetőleg kielégítő ta­lajra építeni: hogy, mondom, ezen továbbépítés munkájában a méltósá­gos főrendek hazánk és a trón javára ki fogják venni a magok részét a törvényhozásnak ezen házában és hazafiúi kötelességüknek eleget fog­nak tenni azáltal, hogy, tekintve a fontos teendőket, üléseinket a ren­desnél is szorgalmasabban fogják lá­togatni ós tanácskozásainkban élénken ós behatóan fognak részt venni (He­lyesles.) Méltóságos főrendek,! Két nagy tanúsága van az elmúlt gondteljes

Next

/
Oldalképek
Tartalom