Főrendiházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-2

4 A főrendiház II. tiléso. Korelnök: Kórern ezen kegyelmes királyi leirat felolvasását. (Elnök és a ház tagjai feláll anak.) Piret de Biliain Lajos báró korjegyző (olvassa) .• Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Cseh­ország Királya stb és Magyarország apostoli Királya Hű Magyarorszá­gunk ós Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendéinek és Képviselőinek, kik az Általunk 1905 évi február hó 15-ik napjára Buda­pest fő és székvárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket! Kedvelt Híveink! Magyar mi­niszterelnökünknek az 1885. évi VII törv.-czikk 15. §-a alapján tett előterjesztésére, a folyó évi . február hó 15-ik napjára Általunk egybehívott országgyűlés tartamár £b cl főrendiház elnökévé őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos keresztszegi és adorjáni Csáky Albin gróf belső titkos tanácsosunkat, ugyanezen ház alelnökeivó pedig őszintén kedvelt híveinket, nemzetes és vitézlő ger­dovehaki Ernuszt Kelemen belső titkos tanácsosunkat és nagyságos gyerőmonostori Keméiry Kálmán báró belső titkos tanácsosunkat ezennel kegyelmesen kinevezzük. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszázöt évi február hó tizenhatodikán. Ferencz József s. k., Tisza István gr. s. k Korelnök: Ezen kegyelmes királyi leirat hódoló tisztelettel fogadtatván, kihirdetés végett szokott módon a képviselőházzal is közöltetni fog. A felolvasott két királyi kegyel­mes leirat szerint a folyó évi február 15-óre összehívott országgyűlés meg­nyitva és a méltóságos főrendiház elnöksége legkeg3 7 elmesebben kine­vezve lóvén, az ón korelnöki teendőm ezennel véget ért. Fogadja a nagy­méltóságú főrendiház irányomban tanúsított kegyes elnézéséért köszö netemet ós most az újonnan kine­vezett elnök ur ő nagyméltóságának az elnöki széket ezennel átadom. {Éljenzés.) Csáky Albin gr. elnök (elfoglalja az elnöki széket. Éljenzés.) Méltóságos főrendek! Harmadíz­ben ér engem az a na,gy kitüntetés, hogy ő császári ós apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb urunk ós királyunk kegye által a nagyméltó­ságú főrendiház elnöki szókébe ren­deltetem. Hódolatteljes tisztelettel meghajolva Ő Felsége parancsa előtt, bizodalomteljesen fordulok a méltó­ságos főrendekhez oly kérelemmel, méltóztassanak elnöki tisztem telje­sítésében kegyes jóindulatukkal tá­mogatni. Nem szükséges újból kör vonaloz­nom az elnöki feladatokra vonatkozó felfogásomat. Hiszen a méltóságos főrendek immár több mint négy évi működésem tartama alatt azt meg­ismerték és talán elbizakodottság nélkül mondhatom, szakadatlanul, mindenkori hozzájárulásukkal heh'e selni is méltóztattak, (Ugy van!)- a mi csak fokozhatja ragaszkodásomat az elfogulatlanság, igazságosság és méltányosság általam változatlanul vallott irányelveihez. Méltóságos főrendek! Hazafias aggodalom és hazafias remény vál­takozott keblünkben, a mikor a múlt országgyűlés utolsó ülése után egy­mástól elváltunk. Aggodalom a múlt­ra visszatekintve, remény a jövőt illetőleg. És íme most, hogy ujabb törvényhozási munkálkodásra össze­jöttünk, a multak árnyékai még nem tűntek el egészen ós a jövőnek fény­sugarai még nem uralkodnak felet­tünk. De törhetetlen marad elszánt­ságunk és erős akaratunk, törvóny­szabta ügykörünkben teljes odaadás­sal szolgálni együttesen nemzetet ós királyt, a leggondosabb ápolásban részesíteni a közügy javát czélzó minden törekvést És ehhez, méltó­ságos főrendek, az egek mindenható

Next

/
Oldalképek
Tartalom