Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-35

A főrendiház XXX V. ülése. 39 ban mint részleteiben is magukévá teszik, méltóztassanak ezt felállással jelezni. (Megtörténik,) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadják, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a Győrsziget ós Révfalupataház községek közigazgatási és országgyűlési kópviselőválasztókerületi átkebelezésóről s a győrszigeti választókerület székhelyének és nevének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Fel fog olvastatni a bizottsági jelentés. Vigyázó Ferencz gróf jegyző (olvassa a közjogi és pénzügyi bizottsági jelentést). Elnök: Van valakinek észrevétele a törvényjavaslatra vonatkozólag általánosságban? (Nincs!) Ha nincs, kimondom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Esterházy János gróf jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak) . Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is meg lévén állapítva, felkérem a méltóságos főrendeket, a kik a törvényjavaslatot ugy általánosságban mint részleteiben is elfogadják, méltóztassanak helyeikről felemeikedni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadják, miről a képviselőház értesíttetni fog. Tárgyalás alá kerül a. cs. ós kir. közös hadsereg katonai nevelő- ós kópzőintózeteinól magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló 1897. évi XXII. t.-czikk módosítását czélzó törvényjavaslat. Fel fog olvastatni a bizottsági jelentés. Vigyázó Ferencz grőf (olvassa a közjogi és pénzügyi bizottsági jelentést). Elnök: Van valakinek általánosságban észrevétele? Prónay Dezső báró: Méltóságos főrendek! A közös katonai nevelőintézetekben magyar honos ifjak részére létesített alapítványi helyek szaporításáról szóló törvényjavaslatot nem fogadom el. Azt hiszem, hogy a ma fennálló vódrendszer leglelkesebb hivei sem vonhatják kétségbe azt, hogy Magyarországnak joga, de egyszersmind kötelessége is, hogy a magya,r ifjak számára alkalmat adjon arra, hogy magokat bármely pályára és pedig magyar nyelven teljesen kiképezhessék. Nem lehet egj^éb czélunk, méltóságos főrendek, mint az, hogy a magyar ifjúságnak az a része, a mely a katonai pályára kíván lépni, erre apályára az ország határain belül magyar emberek vezetése alatt ós magyar nyelven teljesen kikópeztessék és kiképezhető legyen. Jogunkat ehhez, ismétlem, a mai közösügyes rendszer leglelkesebb hivei sem vonhatják kétségbe, mert hiszen a Ludovika Akadémiából és honvéd hadapród- iskolákból kikerülő ifjak is beléphetnek a közös hadseregbe ugyanolyan feltételek mellett, mint a közös hadügyminisztérium vezetése alatt álló intézetekből kilépő ifjak. Mire való tehát akkor ez az intézkedés? Nem visszás állapot-e az, ha mi a magyar ifjúság egy részét arra utaljuk, hogy csak félig meddig és inkább csak a látszat kedvéért nyerje kikópeztetósét a katonai pályán magyar nyelven, de olyan intézetekben, a melyek nem állanak a magyar felelős kormány közvetlen felügyelete és joghatósága alatt? Ez az intézkedés ezt a visszás állapotot csak fokozza ós még hosszabb időre fentartja. Mindezeknél fogva ezt a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadhatom el.