Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-35

36 A főrendiház XXXV ülése. Kétségtelen, hogy az udvartartási költségek nem birálhatók meg egyszerűen pénzügyi tekintetekből, hanem e törvényjavaslatnak fontos közjogi oldala és vonatkozása is van hazánk alkotmányos életében. Ennek ujabb fejleményei szerint az udvartartás költségeit Magyarország külön állapítja meg és külön állapittatnak meg azok Ausztriában. Midőn ez az intézkedés törvénybe foglaltatott, kétségen kívül ezzel azt akarták kifejezni, hogy a magyar koronát a felségjogok megilletik a magok teljességében és hogy ennélfogva mindaz, a mi arra szolgál, hogy a magyar korona korlátlan felségjogai külsőleg is kifejezést nyerjenek, a magyar országgyűlés által saját hatáskörében, minden más tényezőtől függetlenül, szóval a magya,r törvényhozásnak fentartva, állapítandó meg. Sajátságos fejlődós az nálunk, méltóságos főrendek, hogj?- a magyar korona, a mely 900 éves múlttal dicsekedhetik, sokkal ujabb keletű czím mögé kerül. Tudjuk, hogy épen az imént múlt száz esztendeje annak, hogy Ferencz magyar király az osztrák császári czímet felvette. Tudjuk azt is, hogy a császári czimmel a múlt időben bizonyos világuralmi törekvéseket azonosítottak, avagy legalább összekapcsoltak. Ennek a sajátszerű felfogásnak, a moly a császári czímről uralkodott hazánkban, sajnos, káros következményeit kellett tapasztalnunk mert ebből is ós ebben is kerestek támpontot arra, hogy Magyarországot ugy állítsák oda. mint egy más nagyobb egésznek alkotó részét, hogy tehát a magyar korona souverainitása nem teljes, hanem más felette álló souverain hatalom alatt áll. Magyar közjog szerint világos, hogy e felfogás téves, de támpontot talált és talál még ma is ez a felfogás és külső jelzését találja abban, hogy ugy nemzetközi vonatkozásokban, valamint hazánkban is minden ünnepélyes, alkalommal ő Felségének, a magyar királynak magyar királyi czimét az osztrák császári czím után helyezik, a mi én szerintem visszás és semmivel sem indokolható. Meglehet, hogy a múltban, midőn a császári czimmel világuralmi törekvéseket hoztak kapcsolatba, midőn különösen a római birodalmi császár táplált ilyen világuralmi törekvéseketavag}' a római birodalom császárjának a, czimével hoztak kapcsolatba ilyen világuralmi törekvéseket, avagy legalább a nemzetközi viszonyokban valamely kiváló állást, erre vezetendő vissza az a törekvés is, hogy az osztrák császári czím a magyar .. királyi czím elé ós, habár helytelenül, de látszólag, külsőleg mégis mintegy föléje helyeztessék. Hogy pedig a császári czím a királyi czím felett még nemzetközi vonatkozásaiban sem bír semmi fölénynyel, azt világosan igazolja az a példa, hogy Nagy Britannia királya él szintén császári czimmel, India császárjának czimével, de sem Angliában, sem a nemzetközi . viszonyokban az indiai császár czimet nem helyezi a Nagy-Britannia királyának czime elé vagy fölé. Tudom, hogy nálunk szokássá vált ő Felségét, a magyar királyt ünnepélyes alkalmakkor mindig ugy czimezni, hogy a császári czim a magyar királyi czimet megelőzze, azonban, méltóságos főrendek, mivel ebből az önmagában véve talán közönyös gyakorlatból a múltban nem egyszer vontak le-veszedelmes következtetéseket, szükségesnek találtam erre ráutalni, És ha az udvartartási költségekről azt óhajtják, hogy mi viseljük azokat ugyanoly arányban, mint Ausztria, vagyis felerészben, akkor már ezen egy oknál fogva is, de még e mellett különösen a közjogi okoknál fogva is visszás dolog volna, ha mi ezt a múltban talán menthető, de indokolatlan gyakorlatot a jövőre is fentartanók. A helyes gyakorlat az volna, hogy ugy