Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-41

| (jy A fűi-Ondi ház XLJ. ülése. t. miniszterelnök úr mondta, azt kell mondanom, hogy kétségtelen, éskivált azok előtt, a kik az 1867-iki kiegyezés létesítésekor éltek ós annak módozataira emlékeznek, egészen világos, hogy ezen törvényben a ratio legis kettős. Az egyik beismerése annak, hogy az 1848 iki törvény fenn nem tartható módon korlátozza a király szabad elhatározását, a másik a jövőben netalán beállható azon veszélynek megelőzésére és sanálására vonatkozik, hogy hosszabb időn, esetleg éveken át megszavazott budget nélkül kormányozhassanak. Ez a törvényben a kettős ratio legis; soha semmi más nem volt. A meg nem szavazott tavalyi vagy folyó évi bndgetről ez a tör vény nem beszélt és nem beszélhetett, mert, a mint előbb mondottam, soha senki fel nem tételezte, hogy egy, a maga idején benyújtott törvényjavaslatra nézve, a melyet a többség hajlandó elfogadni, a többség ezen hajlandóságának kifejezésében akadályoztatni fog. Ezt előrelátni nem lehetett. A mondottaknál fogva ón az intentiók teljes ós világos kifeje

: zósét találom a szövegben, miért is a törvény követelményeinek teljesen megfelel a feloszlatás ós épen ezért annak egyszerű tudomásul vételéhez hozzájárulok. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Senkisem!) Ha nem, ugy a vitát bezárom. A vita be lévén zárva, az indítványozót illeti a szó, Prónay Dezső báró: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Könnyű volna czáfolnom azokat a miket a miniszterelnök úr ő nagyméltósága felhozott ós az általa mondottaknak egymással való szembeállítása igazolná az én álláspontomat. A minsztérelnök úr ő nagymóltósága először is egy sajátszerű megkülönböztetést tesz az 1867: X. t.czikkre nézve. T. i annak második részét nevezi érdemleges résznek, a miből következik, hogy a törvény elejét — pedig a törvény egyetlen mondatból áll — nem érdemleges résznek tekinti. A régi törvényekben gyakran látjuk, hogy a törvényszakaszokat mintegy bevezetés előzi meg, a mely még számozva nincs, a melyben a törvény eredete és azok az okok vannak felsorolva, a melyek a törvény létrehozatalára sarkalták a törvényhozást Az 1867-iki X. törvényczikkben épen nincs ilyen bevezetés. Az egész törvény egy kerekded egész, a melynek tehát egyik részét érdemlegesnek; a másik részét pedig kevésbé érdemlegesnek tekinteni szerintem nem lehet. Érdemleges része szerintem a törvénynek az a része is, a mely azt mondja: minthogy a költségvetés csak egy évre lesz megszavazva és megajánlva stb., a mely után következik az a rész, a melyet a miniszterelnök ur ő nagyméltósága felolvasott. És ha a törvényt megmagyarázni akarjuk, a törvénynek emez első sorait kihagyni nem szabad. Hanem igazat adok ő nagymóltóságának, a miniszterelnök urnak abban, hogy az 1867 : X t.-cz. azt a helyzetet, a mely jelenleg fenforog, egyáltalában nem contemplálta. Azon törvény arra az esetre, hogy a folyó évi költségvetés se legyen megszavazva, nem vonatkozik, azért beszól az a jövő évi költségvetésről és arról, hogy mielőtt a jövő óv költségvetése meg volna szavazva, gondoskodni kell arról, miszerint záros határidő alatt egybehivassók a törvényhozás. Arról az esetről, hogy miért és kinek a hibájából állott elő ez a helyzet, most szólni nem kivánok Fejérváry Géza báró: Pedig jó volna! Prónay Dezső báró: Hát majd állok eléje, szólok, ha nekem a méltóságos főrendek megengedik. Először szólok arról, hogy a törvény erről az esetről hallgat, erre az esetre nem vonatkozik ós épen, mert erre nem