Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.
Ülésnapok - 1901-41
A íirendiház a fegyveres erővel kellene szembe szállanunk, fegyveres erő nélkül is meg tudunk állani; a főrendiház hivatása, hogy rámutasson arra, hogy ebben az erősségben hisz ós hogy a törvény útjának szoros megtartásával véljük a mai bonyolult helyzetből is megtalálni a kibontakozást. Ez késztet engem arra, hogy mély tisztelettel kérjem a móltósá gos főrendiházat, hogy midőn egyrészről a főrendiház tudomásul veszi az országgyűlésnek holnap történő feloszlatását, ez a tudomásulvétel ne ezzel az egy szóval történjék egyszerűen, hogy tudomásul veszszük ezt, hanem a főrendiház a mai válságos helyzettel szemben fejezze ki bizalmát hazánk ezredéves alkotmányának szilárdságában, fenmaradásában, utaljon arra, hogy minden honpolgár, ha a törvény alapján áll, még a fegyveres erővel szemben is egy bevehetetlen védbástyában foglal állást. Méltóságos főrendek! Tisztelettel benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa): »Minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed s ujabb megállapítás ós megajánlás nélkül adót kivetni és behajtani nem lehet, a főrendiház az országgyűlés feloszlatását a legmélyebb aggodalommal veszi tudomásul és szorosan ragaszkodva törvényeinkhez és azonak alkotmányunk szellemében való magyarázatához, minden lépéssel szemben, mely a törvényekkel és az alkotmánynyal ellenkeznék, ünnepélyesen tiltakozik. Ezen határozati javaslatomat elfogadásra ajánlom a méltóságos főrendeknek. Tisza István gróf miniszterelnök : Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttem felszólalt főrendiházi tag úr ő méltósága azon nézetének adott kifejezést, hogy a helyzet komoly és válságos, és kiPörendibázi napló. 1901—1906. III. kötet. XIJ. filé*.. 1( )5 jelenti azt is, hogy szerinte az teszi a helyzetet olyan komolylyá és válságossá, hogy fel oszlatta tik az országgyűlés és bizonytalan, hogy vájjon össze fog-e hivatni és mikor. Ha ő méltóságának lelke ezen aggodalom miatt borul el, csakugyan abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt az aggodalmat azonnal eloszlathatom és biztosithatom ő móltóságát, hogy az országgyűlés a törvényben megengedett legrövidebb batáridők alatt össze fog hivatni, hogy nyomban a mostani országgyűlés feloszlatása után meg fog jelenni az uj országgyűlést összehívó rendelet és hogy ennek folytán ez a válságos, ez a komoly színezete a helyzetnek azonnal gyökeresen eliminálva lesz. Előadásának további részében ő méltósága azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az 1867: X-ik törvényczikk tartalmahomályos, többfóleképen magyarázható. Ezzel szemben legyen szabad nekem egész röviden indokolnom azon meggyőződésemet, hogy az 1867 : X-ik törvényczikk tartalma egészen világos és legalább az én igénytelen nézetem szerint helyesen csakis egyféleképen magyarázható. Az idézett törvényczikk érdemleges része a következőleg szól (olvassa): »01y esetben, midőn ő Felsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja vagy annak üléseit előbb elnapolja, vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett és az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozattathatott volna: az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó. hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végóig országgyülésileg tárgyaltathassanak.* E törvény tehát nem tartalmaz tilalmat a feloszlatással szemben, hanem bizonyos esetben feltételhez köti a feloszlatást és 14
