Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-19

A'főrendiház XIX, ülése. 51 arra való tekintettel kiállított állami közokirat, ez nem változtat Az útlevélnek ezen állami közokirati jellegében a magyar korona országai összességének mintegy állami közösségnek kell jelentkeznie, kell jelentkeznie úgy, hogy az félreértésre, félremagyarázásra okot ne szolgáltathasson ; mert a horvát nyelvnek biztosított előnyök odáig nem mehetnek, hogy a magyar korona országai összességének a külfölddel szemben magyar jellegének feltüntetése ki legyen zárva és ne érvényesüljön. Én ugyan azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy Esterházy János gróf indítványa, illetőleg a 9. §-hoz beadott módosítása — a mint ő azt különösen itt beszédében körülirta ós szándékát megmagyarázta — azonos azzal az állásponttal, a melyet én elfoglalok. Ennélfogva kijelentem, hogy Esterházy János grófnak a módositványához hozzájárulok, azt pártolom, azt elfogadom; de arra az esetre, ha az a módositvány nem fogadtatnék el, beadok még egy módositvány t a 9. szakaszhoz, a mely az ón véleményem szerint teljesen megóvja azt az álláspontot, a melyet itt kifejtem, tudom, igen csekély érdeket felkeltve, képes voltam, de a mely egyrészről ezt az álláspontot megóvja, elejét veszi annak, hogy a törvény végrehajtásában bármi csekély súrlódás, bármily csekély kellemetlenség támadhasson. Módositványom a következő: »Módositvány a 9. szakaszhoz: Az útlevelek teljesen azonos alakban, a magyar korona országai egyesitett czímerének rajzával ellátott nyomtatványokon állíttatnak ki.« Ez eddig a törvényjavaslatnak változatlan szövege, a melyet csak az értelmezés világossága tekinteté bői vettem fel. Most következnék módosít vány om. A 9. szakasznak tudniillik ezen szavai után * állíttatnak ki« a többi része a 9. szakasznak kimaradna ós helyébe jönne ez : »és pedig Magyarországon magyar ós franczia nyelvű nyomtatványokon, Horvát- Sziavonországokban pedig magyar, horvát ós franczia nyelven «. Hogy a horvát tisztviselők a nyomtatványt horvát nyelven töltik ki, az természetes; hogy a magyar tisztviselő magyar nyelven tölti ki, ahhoz kétség sem férhet; és hogy a külföld látja, hogy a magyar korona országai összességének nevében kiállított közokiraton nemcsak a magyar állam egyesitett czímere, hanem a magyar nyelv is érvényesül, az szintén kétségtelen. A magyar nyelv nem jelenik meg ott mint subsidiarius nyelv. Egyébként arra nézve, a mi felhozatott, hogy ha a horvát mellett a magyar nyelv is felvétetnék, de mint subsidiarius nyelv, az volna a magj^arságra nézve hátrányos: én nem fogadom el ezt az okoskodást. Először is miben nyilvánulhat ez a másodrendű jelleg? Az útlevelek külalakjának teljesen azonosnak kell lennie. E tekintetben tehát oly külsőség; a mely a magyar állam egységét érintené, ki van zárva. De meg azután több nyelvnek simultán használatánál nagyon nehéz megállapítani azt, melyik a subsidiarius és melyik a többi. Együtt használtatnak, hogy megértsók az illetők egymást, ki ki megértse azt, a mit akar. És engedjenek meg nekem, méltóságos főrendek, bármily szoros korlát legyen az a horvát határ a magyar nyelv érvényesülésére nézve, a magyar nyelv ott hivatalosan, hivatalos jelleggel, sőt még fenyegetően is naponként számtalanszor behatol. Minden vasúti kocsin, a mely a magyar állam vasutakon átmegy Horvátországba, — látták bizonyosan — ki van irva, hogy »Az ablakon kihajolni veszélyes*. »Nicht hinausbeugen«. »Opasno je van se nagnuti«. Nem tudom ez utóbbit helyesen ejtettem-e ki Tehát magyarul, németül, horvátul. Hát kérem akkor, mikor a horvát részre megy 7*