Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-18

A főrendiház XVIII. ülés©. 27 XXX. t.-czikkben sem. Sőt, méltó­ságos főrendek, csak méltóztatnak elismerni, hogy a lajtántúli tarto­mányok, vagy, mondjuk Ausztria, kevósbbó egységes, mint a magyar állam és mégis Ausztriában ma is az útlevólegysóg áll fenn ós a német nyelv az egységes útleveleken min den tartományban ós országban ér­vényesül. Az útlevélügy 1857-ben rendeztetett általában az akkori fo­galmak szerint egységes birodalom­ban. Ezen rendelkezés van ott ma is érvényben ós kifelé az egység ér­vényesül a német nyelvben mint egységes nyelvben. No már akkor csak méltóztatnak hozzájárulni ahhoz a nézetemhez, hogy a magyar állam, Szent István birodalma egységének megóvása érdekében a nemzetközi franczia nyelv mellett mást, mint a magyar nyel vet az" államot kifelé képviselni hivatott és mint okmányt, igazolásul szolgáló útleveleken hasz­nálni nem lehet? Ezekre való tekintettel, méltósá­gos főrendek, bárha megjegyzéseim csak a 9. ^-ra vonatkoznak, mégis itt elől mindjárt a törvényjavaslat feletti általános tárgyalásnál mondom el ezen nézeteimet azért, hogy kér­jem a méltóságos főrendeket, hogy tekintettel azokra is, a miket a Budapest székesfőváros feliratában elmond, méltóztassanak a törvény­javaslatot el nem fogadva, a kép­viselőháznak módot és alkalmat adni arra, hogy a kérdést jobban és újab­ban megfontolva, mérlegelje a hely­• zetet, nézze azon nagy és fontos érdekeket, a melyek parancsolják, hogy kifelé a magyar állam souve­rainitásának megvédése szempontjá­ból, egységének, érvényesítése szem­pontjából miként kell eljárni ós mér­legelve ezt, találja módját, hogy ezen törvényjavaslat és különösen annak 9. §-a módosítást nyerjen. Kétségtelenül, ha ezt nem mél­tóztatnak elfogadni, illetőleg ha a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául méltóz­tatnak elfogadni, a 9. §-nál is el­mondom nézeteimet röviden ós kérni fogom legalább a 9. §-nak módosí­tását. De én a főrendiházra tekin­tettel a kérdés nagy és fontos vol­tára tekintettel szebbnek, a főrendi­ház nagy és szép missiójára való tekintettel imposánsabbnak tekinte­ném, ha a kéj)viselőháznak még egy­szer az egész törvényjavaslat feletti megfontolásra nyújtanánk módot ós alkalmat, mert — a mint Budapest székesfőváros felirata mondj magyarság egységének érvényesülése oly nagy és fontos kérdés, a mely felett egyszerűen keresztül csúszni, egyszerűen egy szavazással hosszú, messze időkre egy meg nem igazít­ható botlást követni el, ón nem tar­tanám czólszerűnek. Méltóztassanak meggyőződve lenni, minden vonatkozás ós — a mint mondtam — sine ira et studio szó­lok, de nagynak, fontosnak tartom a kérdést és bizony nem szeretném. ha a magyar állam főrendiháza főleg egy ilyen nagy és fontos kórdósben, midőn a magyar állam egységének kifelé való érvényesüléséről van szó, egyszerű személyi vagy pártpolitikai tekintetekből ezen kórdósben akként határozna, hogy azt vajmi nehezen, vagy talán egyáltalában helyreiga­zítani nem is lehetne. És, méltóságos főrendek, talán valami nagy sérelem esik Horvát­Szlavon-Dalmátországokon akkor, midőn — a mint szükségesnek tar­tom és javaslom — az állam nevé­ben kiállított útlevelek magyar és franczia nyelven állíttatnak ki ? Állí­tom, hogy nem. Szapáry Gyula gróí miniszterelnöksége idejében jött létre a berni szerződés, a mely foglalko­zik a vasúti nemzetközi árúforgalom kérdésével. Ennek a fuvarozás tár­gyában Bernben kötött szerződésnek egyik pontja megállapítja, hogy egy­séges szabályok lesznek követendők az árufuvarozásra nézve. Ezen egy­4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom