Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-28
138 A főrendiház XXVm. ülése. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) a mikről sem barátja, sem ellensége a 67-es alapnak nem állította, hogy benne vannak. (Igaz! Ugy van! balfelol.) Ez ellen a törekvés ellen igenis sikra szállunk egész határozottsággal és azzal a meggyőződéssel, hogy e megkerülése a positiónak veszedelmesebb, mint a fronttámadás. Mert a magyar nemzet ismét meg .ismét tanúsította azt, hogy ragaszkodni kivan ehhez az alaphoz és a nemzet többsége megtagadja bizalmát és támogatását attól az irányzattól, a mely ezt az alapot lerontani kivánja; most azután a veszedelmesebb törekvés mutatkozik, hogy elhitessék a nemzettel azt, hogy a 67-es alaphoz is lehet ragaszkodni, de ezt egyesíteni lehet oly követelésekkel, a melyek áthidalhatatlan belső ellentótben vaunak ezzel az alappal. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) E törekvés ellen igenis sikra fogunk szállni teljes erőnkből. Teszszük azt abban a meggyőződésben, hogy a nemzet érdekeinek igy teszünk szolgálatot. Különben kérem, méltóztassanak a javaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor gr. Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása czimón kérek szót és pedig két irányban. Azt a kérdést, hogy a főrendiháznak a szavazata minisztereket buktathat-e vagy sem, nem vetettem fel, tehát az, a mi az én meg nem szavazásomból következtetik, erre nézve egyáltalán nem vonatkozhat. De egy kis megjegyzést teszek rá. Én azt hiszem, a t. miniszterelnök ur épugy tudja, mint mi mindnyájan, hogy a nagy alkotmányos angol államban a felsőházban való kisebbség mellett a minisztérium meg nem állhat. Tisza István gr. miniszterelnök: Hogyne állhatna meg? Zichy Nándor gr.: Az ujabb irkérdés világosan bizonyította ezt. Ha nem is bukott ott meg az alsóházban, bukott a felsőházban magatartása következtében. Épp ugy, mint a franczia senatus szavazata szintén a kormányok fennállására ós politikájára nézve mindenkor elhatározó befolyással volt, midőn ott még a nézetek és emberek higgadtan szóltak az állami kérdésekhez. A másik pedig — és itt nagyon bocsánatot kérek — az, hogy azt a értelmet ne méltóztassék szavaimnak tulajdonítani, hogy én egy államvallást, a lelkiismerete*k elleni harczot akarnám intendálni. Én épen a katholikus egyháznak azt a szabadságot követelem, a,- melylyel minden más felekezet bir, a jogegyenlőséget minden téren, és ha szabad tovább mennem, (Mozgás.) az államnak gyámkodását ezen egyház 'felett mellőzni óhajtom, hogy szabadon intézhesse az ügyeit, mint minden más felekezet ebben a hazában. Ezt arra a térre átjátszani, hogy ón az államhatalom által akarom d iktattatni a lelkiismereti meggyőződóseket, nem engedhetem ós ez ellen határozottan kell tiltakoznom. Tisza István gr. miniszterelnök i E ^yetlen megjegyzésre kérem ki a méltóságos főrendek engedelmét, T. i. ő nagymóltósága az angol felsőház példájára hivatkozott Erre mégis csak constatálnom kell azt a tényt, hogy a XIX. század egész hosszú folyamán keresztül az angol felsőházban egy erős, szervezett túlnyomó nagy conservativ többség volt, tehát az összes angol liberális kormányok, a melyek a XIX. században alakultak, a felsőházban csak meglehetősen törpe kisebbséggel bírtak és ott erős, compact, conservativ többséggel állottak szemben, a mely azonban természetszerűen respectálta a képviselőháznak azt a jogát, hogy a saját többségéből megfelelően alakult kormányra bízassanak a.z állam
