Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-24

IQQ A főrendiház szives volt kimondani, hogy ehhez a korona, a mit soha kétségbe nem vontam, bőségesen hozzájárulni kész. De engedje meg a ministerelnök úr, hogy abbeli sajnálkozásomnak adjak kifejezést, hogy azon, talán általam helytelenül felfogott nyilat­kozata, hogy a másik háznak maga­tartása iránt ezen házban észrevé­teleket tett, részemről kedvezőtlen, kellemetlen benyomással találkozott. Mert akármint Ítélkezünk ezek felett e helyen és ezen házban, azokra ki­térni én részemről hajlandó nem vagyok és ilyen kitérésekhez helyes­lőleg hozzá sem járulhatok A többi programmjára nézve semmi részletbe ereszkedni nem akarok, de mégis ki kell mondanom azt, hogy sok abból, a mit azon irány, azon párt, a mely­hez tartozhatni szerencséi? vagyok, progr amurjában, mint mulhatlanul szükségest kitűzött, a ministerelnök úr programmj ában benne nem fog­laltatik. Hogy mik ezek, azoknak elmondásával nem akarom a méltó­ságos főrendeket fárasztani, sem a ministerelnök urnak figyelmét igénybe venni, mert ezek ugyan általánosan ismert dolgok. De alapvető dolgok lévén, lehetetlen az állapotot javítani a nélkül, hogy az alapot egy alkot­mányos országban jól meg ne vessük. Ezen alap pedig mindenkor a válasz­tási rendszer ós a többi, ezzel kap­csolatos ügyek elintézése. Még egy ' általános észrevételt vagyok bátor tenni. Mindenesetre első és legfőbb törekvésünknek kell lenni, hogy az állam pénzügyi köte­lezettségeinek megfelelhessen és pénz­ügyi zavarba ne jusson, de a helyzet javítását attól feltételezni, hogy az erre szükséges pénz meglegyen, mikor oly állapotban voltunk, hogy 100 milliót meghaladó fölösleggel rendel­keztünk, különös; és midőn e részben alább szállottunk, akkor a szabad­elvű kormánynak ebbeli mulasztásait igazolni nag}^on bajos volna. Ha igaz az, hogy Magyarország legnagyobb­XXIV. ülése. részt földmívelő ország ma még, bár­mi igaz legyen is az, hogy egyedül csak a földmivelés szempontjából az intézkedéseket megítélni nem lehet, mert belső és szükségszerű összefüg­gés a gazdaságot, a földmíves gazdát, az iparost az iparral hozza összeköt­tetésbe, akkor bizony sajnálkozásomat kell az iránt kifejeznem, hogy épen ezek az oly annyira szükséges és a nép életkérdéseit közel érintő ügyek épen a financiális ós pénzügyi jöve­delmek sokasitásától ós a rendelkezési alapoknak többszörösitésétől tétetnek függőkké. Mert méltóztassanak mé­lyen áthatva lenni annak igazságától, hogy minden külső ós látszólagos fény ós haladás daczára épen itt rej­lik a bajok túlnyomó részének oka, épen abból ered a kivándorlás és n}*omor, hogy a földmíves gazda ebben a hazában nagyon sok helyen ós nagy számban nem bir megélni. Még egyet sajnálok, hogy a t. ministerelnök úr szemet huny az igazságügyi tárczának nevezetes sze­repe előtt épen ezen állapotok javí­tását érdeklőleg. Mert itt kell keres­nünk nagy részben azon eszközöket, módokat ós eljárásokat, a melyek ezen állapotokon segíteni alkalmasak. Én a közigazgatás közegei anyagi helyzetének javítását szintén mólyen óhajtom és szükségét mélyen érzem, mert ebben az országban élek ós lá­tom a helyzetet, de egyoldalulag odaállítani ezt és a köznyomorról meg nem emlékezni, helyesnek épen nem tartom. De hát ez egy olyan törvényhozási intézkedés, a mely, úgyszólván, már folyamatban -van. Ennek megállítását korántsem kívá­nom, sőt várom a ministerelnök úrtól annak mielőbbi, de üdvös és czólszerfi megoldását, a mit magam is óhajtok és a magam részéről is sürgetni fogok. Különben abban, a. mit ő nagy­méltósága a tanügyről, a vallási isko­láról ós ezzel szemben az állami iskoláról mondott, abban magam is

Next

/
Oldalképek
Tartalom