Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-9

1901—1906. A FŐRENDIHÁZ IX. ÜLÉSE. 1902. április 28-án, hétfőn, Csáky Albin gróf elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztés. — Az elhunyt Pálffy Andor gróf testőrkapitány ós Horánszky Nándor kereskedelemügyi minister emléke jegyzőkönyvbe igtatfcatik. — A közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság főrendi tagjainak megválasztása. — A gazdasági bizottság jelentése többrendbeli gazdasági ügyekről. — A mentelmi bizottság jelentése Odescalchi Géza herczeg mentelmi ügyében. — A költségvetés meghatalmazására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — A szavazás eredményének kihirdetése. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rudnyánszky József báró ő méltóságát, a szólók neveinek jegyzésére pedig Esterházy János gróf ő móltóságát kérem fel. Fájdalmas érzelemmel kell a méltóságos főrendekkel közölnöm, hogy folyó hó 14-ón Bécsben elhunyt Pálffy Andor gróf, a magyar királyi testőrség kapitánya. Hű szolgája volt királyának s egyaránt hű fia volt hazájának. És hogy a közügyek iránt is érdeklődött, azt tanúsította azzal, hogy mihelyt hivatalos elfoglaltsága megengedte, e háznak ülésein is részt vett. Mihelyest a gyászhír tudomásomra jött, azonnal sürgönyileg biztosítottam, a magyar királyi testőrséget a méltóságos főrendek őszinte részvétéről s egyúttal felkértem a Pozsony városában és környékén lakó méltóságos főrendeket, hogy az ott lefolyt temetés alkalmával e nagyméltóságú házat képviseljék. En azt hiszem, hogy a méltóságos főrendek mély fájdalmuknak és bánatuknak kifejezését a mai jegyzőkönyvbe is foglalni kívánják. (Helyeslés.) Nagy ós mélyreható csapást mórt a Gondviselés mi reánk, méltóságos főrendek, a mikor folyó hó 19-én az élők sorából váratlanul kiszólította Horánszky Nándor kereskedelemügyi ministert, a közügynek egy egész emberöltőn át lankadatlan bajnokát, az értelmi, érzelmi és jellembeli kiválóságok nemes példáját, az államférfiút, a kinek alkotási életszakához oly igen sok remény fűződött, és kiszóllitotta akkor, a mikor legnagyobb szükségünk vala ő reá. 12*