Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.
Ülésnapok - 1901-6
62 A főrendiház VI. üléae. vényeink megteremtésénél életbe óhajtunk léptetni, névszerint, hogy törvényeink lehetőleg egyszerűek, olcsók és czélszerűek legyenek, hogy mindenki megérthesse és gyors eljárást kaphasson, hogy mindezeknek a kívánalmaknak ez a törvényjavaslat megfelel. Csak a tavalyi megelőző törvényjavaslat nyomdokaiba lép, midőn e téren egyszerűsítést akar behozni ; hogy ott, a hol két pénztári kezelés volt, egj^ legyen, a hol többféle ellenőrzés volt, azt egyszerűsítse. Ez tehát az egyszerűsítés és a takarékosság szellemének fele meg. Különbenő nagyméltósága is, éppúgy mint ón, hosszú ideig forgolódott a megyei téren Nekem szerencsém van 40 esztendő óta a mai napig részt venni a megyei gyűléseken a megyében előforduló minden dologban. Úgy látom — és ebben egyetértek ő nagyméltóságával — hogy a régi intézkedések többé nem felelnek meg a korszerűségnek ós a fiatal nemzedék viszonyainak, mert csak nagyon kevesen vagyunk, a kik mindenben részt veszünk és éppen az a baj, hogy a megye mindenben ránk szorul. Tehát nem a kormány nem engedi meg a részvételt, hiszen senkinek sem tiltja meg, a jog meg van adva, de a gyakorlását nem veszik igénybe. Tetemesen változtak a társadalmi viszonyok. Nincs meg az anyagi jólétnek az a mértéke, a mely valaha megvolt, a mikor a birtokosság igenis nemes kötelességének tartotta vagyonának megfelelőleg mindenben részt venni. Tessék csak megnézni egy nagy megyének — mert van megye ós megye közt is különbség — mint például a mi megyénknek viszonyait. Nálunk Vasmegyében egy szolgabírói járásban annyi község van, mint például egész Hevesmegj^óben. így tehát nem lehet' mindent egyféle módon megbírálni és a szerint mérlegelni az intézmények jó vagy rossz voltát. Én is elismerem, hogy óhajtandó volna, hogy a régi megyei intézmény fennmaradjon, mint iskolája az új nemzedéknek, a melyben ők bevezettetnek az alkotmányos életbe és kiképződnek arra a hivatásra, a melyet a törvényhozás termében majd később teljesítenek, a mikor arra hivatottak lesznek. De számolni kell a különböző körülményekkel. Senki sem akarja a megyét az ellenőrzéstől megfosztani. Tessék azt gyakorolni, de tessék egy kicsit körültekinteni. Látjuk például az anyagi életben, a pénzintézeteknél, a melyek érdekeltekből állanak, hogy még azok sem teljesitik kötelességüket, a kik hivatva volnának a mások és maguk érdekeiket ellenőrizni és képviselni, látjuk, hogy számos pénzintézetnél a legnagyobb visszásságok évekig vannak eltakarva. Hogyan kívánhatnék akkor ezt, a megyei intézménynél, a hol az emberek érdekelve vannak ugyan, de nem annyira, mint például egy pénzintézetnél, a hol szakemberek is vannak, holott ilyenek megyénél sokszor nincsenek. Én tehát örömmel üdvözlöm a kormánynak ezt az intézkedését. A megyei institutionak ón is hive vagyok, de annak hivatását, mint ő nagyméltósága is nem a politikai téren keresem, de az administrativ téren. Az ellenőrzést igenis megadom neki, attól nem is akarja megfosztani a kormány. Tessék ebben a törvényben nekem egyetlen egy pontot mutatni, a mely megfosztja a megyét egy politikai vagy más jog gyakorlatától. Itt csak az van kifejezve, hogy átadatik más szervnek az a pénzkezelés, ; a melynek nem tudott megfelelni. Én nem egyszer voltam tanuja, midőn a törvény értelmében a megye pénzeit el kellett helyezni valamely pénzintézetnél, s mivel a törvény kijelenti, hogy ilyenkor névszerint szavazásnak kell lennie ós felelősek azok, a kik a megye pénzének elhelyezését követelik bizonyos intézeteknél: egyszerre üres lett a