Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-4

20 A főrendiház IV. ülése. Az investitiokban is mértéket kell tartani és fogunk is tartani. Az a költségvetés, a mely a méltóságos főrendek elé fog kerülni, tanúbizonyságot fog tenni arról, hogy a takarékosságot, a mennyire csak az adott visszonyok engedik, igen lelkiismeretesen szem előtt tartjuk, valamint azok a zárszámadások, melyekkel a méltóságos főrendek is foglalkoztak és foglalkozni még hivatva lesznek, tanúsítják, hogy a mennyire csak lehet, minden kiadás megtételénél, még ott is, a hol a törvényhozás megadt hitelt nagyobb mennyiségben, a kormány lelkiismeretben" kötelességének tartotta minden fillérrel a legtakarékosabban elbánni s 1899-diki és 1900-diki — tehát a két utolsó — zárszámadás azt mutatja, hogy a kormány kevesebbet adott ki, mint a mennyire felhatalmazva volt és a kiadásoknak nagy sommázatában lényeges megtakarításokat ért el. Ezt fogjuk szem előtt tartani ezután is. És higyje meg t. barátom, hogy a pénzügyminister, a ki fő őre ezeknek a nagy szempontoknak, de a kormány minden tagja is minden investitionál. a melyet proponálni fog, azt fogja először megkérdezni magától : mit hoz az országnak, mennyiben erősiti az ország gazdasági erejét, de egyúttal birjae az ország pénzügyi tekintetben, ós csak azt, annyit ós akkor fog előhozni, a mennyiben és a mikor ezen szempontoknak eleget tud tenni. (Elénk helyeslés balfelöl.) Dessewffy Aurél gróf hasonlókép foglalkozik ezzel a kérdéssel és szólva a vizi utakról, a melyekről a trónbeszéd megemlékezik és egyéb beruházásokról, óvatosságra int és arra kér bennünket, jól gondoljuk meg, mit és mennyit fogunk ebben az iramában foganatosítani. Én ezt a felfogást egészen vallom Az óvatosság ezen a téren feltétlenül szükséges. Nem szabad csak ugy kidobott jelszavaktól, nem szabad csak ugy odaállított egyes, talán a magok végkövetkezésében nem átgondolt tervektől, eszméktől és egyes áramlatoktól magunkat elsodortatni engednünk ós csak azért, mert most nagy csatornaláz van minden felé — igaz. hogy e téren nálunk semmi sem törtónt — ily dolgokba _ hűhele-balázs módjára belemenünk. 0 Felségének is azt a tanácsot adtuk, hogj

7 a trónbeszédben annyit mondjon, hogy ezek a kérdések előkészítés alatt vannak. tárgyalás alatt is vannak ós azokból annyi és akkor és oly mértékben fog i ealizálásra kerülni, a mint azok szükségesek, az ország gazdasági és pénzügyi erejének emelésére alkalmasak, de egyúttal a mennyit az országnak anyagi ós pénzügyi ereje meg is bir. 0 nagyméltósága megemlékezik beszédjének egy részében — mert hiszen több alig ütötte meg fülemet — az uj aeráról és a ím kor ezt az uj aerát megdicséri, egy kifejezéssel él, a melyet ón nem fogadhatok el. Nem fogadhatom el azért, mert ez ellentétbe helyezést jelent egy fogalomra nézve, — talán nyelvbotlás volt ő nagyméltóságától, — melyet ón semmi körülmények közt hallgatással nem mellőzhetek és tisztelettel vissza kell hárítanom. Ő nagyméltósága azt mondja: az uj aera, melyet a tisztesség aerájának tekintek*. A maga absolut jelentőségében vindicálom ezt magamnak és elfogadom, de ellentétbe helyezéssel, régi, kevésbbé régi, előbbi, közelmúlt vagy régmúlt aerákkal el nem fogadhatom. Én azt hiszem, bárki bármilyen nézetben legyen a multakról, nem mondhatja ezt alaposan, — t. barátomnak sem volt szándókában — nem mondhatja igazságosan, nem mondhatja helyesen, mert ez megbélyegző ós oly mértékben megbélyegző, hogy azt repudeálnom kell, hogy ez az aera tisztességes, mert talán más aerák nem