Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-11

102 A főrendiház XI. ülése. sónek színhelyéhez. Ámde mit látunk itt? Bosznia határától fogva esak keskenyvágányú vasutak vannak, mindenünnen át kell bordirozni a csatlakozási állomáson, ott lesz egy csomó hadiszer, ott lesz egy csomó katona, és tiszt, a kiknek mozgósitási rendeltetésüket, Serajevót, mennél előbb el kell érniök. Ezeknek nagy része ott fenn fog akadni, a 350 kilométernyire vagy esetleg még távolabb a kifejtendő erő színhelyétől. Ez semmi esetre sem kívánatos állapot. Bátran merem tehát állítani, hogy e keskeny vágányú rendszer általában véve sem katonai, sem kereskedelmi szempontból nem felel meg az occupált tartományok viszonyainak Áttérhetek már most arra a kérdésre, hogy mi az álláspontom e concrét vasuttervezettel szemben? Míg egyrészt helyeslem, hogy a Serajevón túl vezető vasuttest a jövő igényeihez képest szabványos szélességű alépitménynyel létesíttetik; a mig továbbá helyeslem, hogy a pénzügyi szempontok tekintetbevételével Serajevón túl csak keskenyvágányú vasút létesíttetik, az előbb felhozott átalános szempontokból helytelennek tartom, hogy innen Serajevóig az összeköttetés normálissá tétele távolabb időkre lett halasztva. A doboj-zenica-serajevói vonal szólesvágányúvá átalakítása ellen felhozott pénzügyi ellenvetések nem eléggé erősek ós nem alkalmasak arra, hogy ezen ház kritikáját megállják. Lássuk, mit mond erre nézve, minthogy a főrendiház bizottsága ez iránt semmi kép sem fejezte ki magát, a képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése. Ez a jelentés ebben a részében a következőleg szól (olvassa) : »Hogy milyen jelentékeny többkiadással járna a doboj-serajevói keskenyvágányú vasútnak szólesvágányúvá útépítése ós a Serajevótól a török, illetve szerb határig széles vágánynyal építése, következőkből tűnik ki A doboj-zenica-serajevói 187 kilométer hosszú vasútvonalnak szólesvágányú vasuttá ópitóse kerül 51 millió koronába. A Serajevótól a török ós szerb határig vezetendő vasútnak keskenyvágánynyal építésére szükséges legalább is 60 millió korona, miglen a széles vágánynyal építés kerülne legalább is 84 millió koronába, vagyis a különbözet lenne 24 millió korona, összesen 75 millió korona.« Én ezt a számítást elővettem és akkor azt láttam, hogy a doboj-serajevói vonal költségei kilométerenként körülbelül 270.000 koronával vannak felszámítva. A doboj-serajevói vonal két részből áll. Dobojtól Zenicéig, a melynek keskenyvágányú az alépítménye, 106 km. ós Zenicétől Sarajevóig 79 km., a mely már széles vágányú. Ha tekintetbe venném, hogy azon már is meglévő szólesvágányú alépítményen, a mely Zenicétől Sarajevóig vezet, csakis a sínanyagot kellene megváltoztatni, illetőleg az átalakítás tetemesen kevesebbe kerülne, mint a mennyinek fel van tüntetve, ha utánajárok, hogy ez mennyibe kerül — és utána jártam, mikor Boszniában állomáson voltam, érdeklődtem ez iránt — akkor a doboj-zenicei vonalnak átalakítására számított összeget sehogy sem tudom megérteni. Mert ha körülbelül három millióba számítom — és ennél többet nem tehetnek, legfeljebb négymilliót — a Zenicétől Sarajevóig való átalakítás költségei, ennek levonása után a kitüntetett 51 millióból maradna 48 millió, a 106 kilométert tevő doboj zenicei összeköttetésre : több mint 400.000 koronát tesz ki kilométerenként ós így mindenki könnyen be fogja látni, hogy ez igen túlzott számítás. Fel lehetne ugyan hozni ós annak idejében, mikor a pénzügyi bizottságban erről szó volt, fel is hozatott, hogy a doboj-zeniczai vonalon