Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.
Ülésnapok - 1896-80
LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 169 én egész őszintén megvallom, — hogy először is azzal a kifejezéssel végezzek — ez az erkölcsi súly azt akarja jelezni a jelentésben, — gondolom, hogy ab inverso csökkennék a főrendiház mint egyenjogú törvényhozási factor erkölcsi súlya abban az esetben, ha az incompatibilitas ilyen szigorú alapon rendeztetvén a képviselőházban, nem tartatnék szükségesnek, hogy a főrendiházra nézve különösen az érdekeltségi esetek kérdése szabályozva legyen. Lehet valaki abban a nézetben, hogy az incompatibilitási kérdést átalában nem kell szabályozni, sőt tovább megyek, azt is — nemcsak elfogadom, de állitom, hogy tényleges gyakorlati szükség arra, hogy a főrendek függetlensége törvény által mentessék meg, ez idő szerint a főrendeknél nincs. Elismerem, elfogadom, állitom azt. De, bocsánatot kérek, a harmadik dolog, a mit állítok, az, hogy ha a képviselőház a nemzeti képviselet tagjaira nézve az incompatibilitas kérdését ilyen szigorú alapon akarta szabályozni és szabályozta is; ha a függetlenséget a kormánynyal szemben ilyen módon vette körül, ily messze menő erős rendelkezésekkel: akkor tökéletes erkölcsi lehetetlenségnek tartom, hogy a főrendekre nézve pedig kimondassák, hogy ott bármi néven nevezendő függési viszony, bármi néven nevezendő szerződési viszony, bármi néven nevezendő érdek eset lehet, korlát nélkül, szabályozás nélkül, határ nélkül. Ezt lehetetlennek tartom; teljes lehetetlennek; a főrendek érdekében tartom ezt lehetetlennek. Nem mondom, úgy kell szabályozni a kérdést betűről-betűre, mint a képviselőházban ; hiszen méltóztattak talán a méltóságos főrendek tudomást venni arról, hogy ilyen áramlat is volt és én határozottan kijelentettem a kormány szempontjából és a, magam álláspontjából, hogy nem fogadom el azt az óhajt, azt a kívánságot, hogy ez a törvény azonnal kiterjesztessék a főrendekre, mert, a mint a képviselőházban is kijelentettem, a főrendiház összealkotása, a főren diház állása, a főrendiház alkotó elemeinek, természete, a képviselőházétól különböző és ez a kérdésnek egy másik speciális törvényben való elintézését teszi motiválttá és szükségessé. És azért került ebbe a javaslatba az, hogy utasittatik a miniscerium, — illetőleg nem utasitFÖRENDI NAPLÓ. 1896—1901. V. KÖTET. tátik, hanem ki mondatik, — nem szeretem ezt a formát, jobban szeretem ezt, — kimondatik, hogy ez a törvény ekkor terjesztendő elé a ministerium által. Erre Zichy Nándor gróf úr ő excelleniiája azt mondja, hogy ez az egy nóvum és hogy ezt nem szereti, mert nem jó törvényben megkötni egy ilyen előterjesztés idejére nézve a kormány kezét. Hát ő excellentiájának igaza lehet ebben és talán vitatható az a kérdés, hogy jó-e nem jó-e ez és én sok, sőt talán a legtöbb esetben oda fognék concludálni, a mire ő nméltósága concludált, de ebben az esetben engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy én azt merjem ajánlani, a mint ajánlottam a képviselőházban, mert azt akartam, hogy maga a megalkotott törvény az egész közvéleményben azt a benyomást keltse, hogy ezt a szabályozási, a mennyiben elvileg szükségesnek mondatik, — gondolom mindnyájan egyetértünk abban, vagy legalább csekély kivétellel egyetértünk, — komolyan veszszük; olyan komolyan, hogy be is akarjuk váltani, mert én semmitsem perhorescálok a politikában úgy, mint a kétszínűséget, az előadási jelszavakba, formákba és köpenyegbe öltöztetett eljárást ilyen nehéz és súlyos kérdésekben. Minden kérdéssel szembe kell nézni; meg kell csinálni annak idejében, vagy igy, vagy úgy, hanem a kérdéseket a levegőbe oda vetni elvileg, kijelentésekkel és de* cretálásokkal, hogy megcsináljuk tényleg pedig azzal az akarattal, hogy mindezt, soha sem fogfogjuk megcsinálni: ezt perhorrescálom és inkább azt mondom nyíltan, hogy nem akarok valamit megcsinálni. Azért jött be a terminus, a melyet kérnék, méltóztassanak a javaslatban bennhagyni. Most már visszatérek arra a kérdésre, a mely felvettetett, hogy a főrendiház foglalkozzék-e először a kérdéssel vagy a képviselőház a rendes utón és módon 1 — és ez összeesik az Eszterházy János gróf t. főrendiházi tag úr által kilátásba helyezett második módositással. Ö tudniillik azt mondja, hogy: helyes, oldassák meg a kérdés, szabályoztassék, a főrendekre nézve is, hanem ide terjesztessék először a javaslat. Teljesen igazat adok Zichy Nándor gróf úr ö nagyméltóságának, hogy ez már 22