Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-76

LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 127 hogy zárszámadásaink évenként felesleget mutassanak fel, a mint hogy, hála Istennek, az utolsó esztendőkben és visszamenőleg jó messze időre, mindig feleslegeket mutattak fel. Ezeket voltam bátor a méltóságos főrendek kegyes figyelmébe ajánlani és megköszönve a méltóságos főrendeknek azon kegyes és loyalis elbánást, a melyben ezen költségvetésünket részesíteni méltóztattak, kérem, méltóztassanak a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnöki Méltóságos főrendek, szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván-e még valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani? (Senkisem!) Ha nem, a vitát berekesztem és következik a szavazás. Felkérem a méltóságos főrendek közül azokat, a kik az 190Í. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadták. Mielőtt a részletek tárgyalására áttérnénk, a méltóságos főrendek kegyes hozzájárulásává) tiz perezre felfüggesztem az ülést. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat részleteinek tárgyalása, és pedig azt javaslom, hogy a méltóságos főrendek méltóztassanak beleegyezni, hogy a költségvetésnek számtételei fejezetenként olvastassanak, (Helyeslés.) a mi természetesen nem zárja ki azt, hogy bármely ezímhez vagy rovathoz is ne lehessen felszólalni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa az lső §-t). Zeleüski Róbert gróf! Zelenski Róbert gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Előbbi felszólalásomban bátor voltam rámutatni arra, hogy Ausztria-Magyarország legfőbb mezőgazdasági terményeikre nézve megszűnt export-területet képezni, sőt évek óta tetemes mérvben importra is szorul már. Miután úgy látom, hogy szavaimat némileg félreértették, engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy itt lehetőleg röviden a hivatalos statisztikai adatokra utaljak. Mi búzából 1893-ban — csak milliókban és százezrekben mondom a számokat— 1,300.000 mázsával többet importáltunk, mint exportáltunk; 1894-ben 1,300.000, 1895-ben 600.000, 1896-ban 700.000, 1897-ben 2,500.000, 1898-ban 3,800.000, 1899-ben 2,400.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk; 1900 első három negyed évében — az egész év adatai még nem állnak rendelkezésünkre — 287.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk. 1893 óta tehát búzában határozottan import-területet képeztünk. Búzát és lisztet együttvéve — a lisztet nem adom elő külön — búzát és lisztet együttvéve és pedig 100 métermázsa búzát 75 métermázsa lisztnek véve, a következő adatokat kapjuk: 1897-ben 1,393.000 métermázsával importáltunk többet, mint exportáltunk; 1898-ban 2,900.000, 1899-ben 1,000.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk. 1900. első három negyedében pedig 14.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk, tehát búzában és lisztben ezeket együttvéve 1897 óta folytonosan import-területet képeztünk. Menjünk tovább. Nézzük a tengerit. Tengeriben 1893-ban 400.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk; 1894 ben 2,000.000,1895-ben 2,000.000,1896-ban 900.000, 1897-ben 2,000.000, 1898-ban 6,600.000, 1899ben 1,500.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk és az 1900. év első három negyedében 1,400.000 métermázsával többet importáltunk, mint exportáltunk, tehát az egész idő alatt határozottan és folytonosan import-területet képeztünk. Rozsban 1893-ban 70.000 métermázsa, 1894-ben 48.000, 1895-ben 290.000, 1896-ban 500.000, 1897-ben 1,700.000, 1898-ban 200.000, 1899-ben 208.000 és 1900 három negyed évében 7576 métermázsával többetimportáltunk, mint exportáltunk. Tehát rozsban is 1893 óta folytonosan import-területet képezünk. Zabban is az éveknek többségében többet importáltunk, mint exportáltunk. Ökrökben és disznókban is az évek többségében bevitelre szorulunk.