Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-44

44 XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. arra, hogy adót szedhessen, de azzal az előjoggal, hogy szedhesse azokat január elsejétől. Visszahatói ereje tehát ennek a törvénynek csak arra van, hogy a jogi continuitas meg ne szakadjon, a mely nagy veszélyeket rejtene magában; hogy azokat az adókat beszedhesse most, a melyeket rendes körülmények közt február 15-éig kellett volna fizetni; a ki azontúl [nem fizet, hátralékos kamattal tartozván. Már most, mikor válnak ezek az adók alkotmányjogilag esedékesekké? Alkotmányjogilag Magyarországon ezek az adók azon a napon válnak esedékesekké, méltóságos főrendek, mikor ez a törvény életbelép. A ki addig nem fizetett, vájjon a törvénynyel és alkotmánynyal ellentétbe helyezte-e magát? Ellenszegült-e a törvénynek, úgy, hogy büntetni kellene ? Nem. Bocsánatot kérek, de az én felfogásom szerint ez egy nagy alkotmányjogi lapsus lenne. Ha nem történnék provisió az iránt, hogy azok, a kik jóhiszeműleg, az alkotmányjogi garantialis törvényeknek betű- és szellemben való magyarázata alapján eltiltva érezték magokat attól, hogy adót fizessenek, hogy azok ma azért, mert hűek voltak az alkotmányjogi garantiákhoz, ne büntetessenek : méltóztassék elhinni, nekem legalább úgy tetszik, hogy ez ellen fellázad az igazságszeretet és a jog minden eszméje. Nézetem szerint tehát, ha azt akarjuk, hogy a kérdésben teljes megnyugvás álljon be és "a polgárok, a kik e tekintetben zakiattatnak, ne legyenek egy ujabb zaklatásnak kitéve azáltal, hogy a bírósághoz folyamodnak és az ítélkezzék: akkor alkotmányjogi elvi szempontból e fizetéseket »pour non avenues« egyszerűen nem történtnek kell tekinteni, és e törvény életbeléptetése után csak azokat érheti a késedelmi kamaíok fizetésének kötelezettsége, a kik a törvény értelmében nem fizetnek adót, mert tulajdonképen csak azok nem iártják meg a törvényeket. Felfogásom szerint pedig alkotmányjogi garantialis törvényeket pénzügyi törvényben incidentaliter megváltoztatni vagy máskép magyarázni akatni, ha valamely országra nézve, úgy Magyarországra nézve veszedelmes volna. (Tetszés joibféW.) Lukács László pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendiház! Habár határozati javaslat, mely a törvényjavaslat megváltoztatását czélozná, nem is nyújtatott be, mindazonáltal kötelességemnek tartom egy pár igen rövid szóval reflectálni azokra, a miket Samassa József egri érsek ő excellentiája elmondani méltóztatott. Tökéletesen egyetértek ö excellentiájával abban, hogyha valahol, úgy Magyarországon különös gondossággal kell őrködni a felett, hogy alkotmányunk garantiái sérelmet ne szenvedjenek semmiféle téren, és igy a pénzügyek terén sem. Azt hiszem, ebben a tekintetben a legutóbbi abnormis időkben nem lehetett a kormánynak semmiféle mulasztást, vagy cselekvést szemére hányni, mert hiszen az az alaptörvényi intézkedés, mely szerint a meg nem szavazott adókat behajtani nem szabad, teljes mértékben respectáltatott, mert a kormány rendeletileg kiadta az utasítást, hogy semmiféle add, vagy adó természetével biró állami tartozás kényszer utján be nem hajtható mindaddig, a mig ebben a tekintetben a törvényhozás nem intézkedik. Ennélfogva tehát, habár alkotmányunknak nézetem szerint nemcsak ez, és nemcsak az ujoncz megajánlásra vonatkozó intézkedés képezi garantiáját, hanem számos más törvényes intézkedés is, ebben a tekintetben a kormány teljes mértékben megfelelt a törvény intézkedéseinek, és a.i adónak kényszer utján való behajtását mindenfelé felfüggesztette. Azt hiszem azonban, hogy a mi a késedelmi kamatok kérdését illeti, ez nem tekinthető olyan természetűnek, a miről azt lehetne mondani, hogy az alkotmány garantiáival bármiféle összefüggésben állanak. Samassa József egri érsek: Nem fizetés, az garantiaí Lukács László péuzügymimster: A késedelmi kamat nem önálló dolog, az accessorium, a mely követi a fődolognak, az adónak természetét és az arra vonatkozó intézkedések sorsában osztozkodik, de nem is bir büntetés természetével, hanem gyümölcse az élvezett pénztőkének, . . . Samassa József egri érseki Az alkotmányosság keretében! Lukács László pénzügyminister: . . ennélfogva természetes, ha a törvényhozás utólag akkor, a mikor abba a helyzetbe jut, hogy