Főrendiházi napló, 1896. II. kötet • 1898. január 18–június 28.

Ülésnapok - 1896-26

M XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Felhozta a méltőságos főrend ár a birtokok felaprózásának, az egészséges parcellázásnak kérdését is. Én a hitbizományok kérdésével ez alkalommal részletesen foglalkozni nem kívánok. Ő excellentiája az igazságügyminister úr fog alkalmat találni arra, hogy törvényjavaslattal jöjjön annak idején az országgyűlés elé. De méltóztassék megengedni, hogy mégis különösnek tartsam azt, hogy a midőn ő méltósága a középbirtokon akar segíteni, hát a jelen időkben és a jelen viszonyok közölt úgy akarja ezt megtenni, hogy a középbirtokot is megkösse és annak forgalmát is megakaszsza! Én megvallom, hogy ezt a segítség alkalmas módjának nem tekinthetem. Arra is utalt a méltóságos főrendi tag úr, hogy a birtoklás helyesebb megoszlására és az egészséges parcellázásra kell hatnunk. Ne mesterséges eszközökkel akarjuk ezt keresztülvinni, hanem ingert adunk a parcellázásra, a mi ezáltal a kormánynak is álláspontja és ez kifejezést is nyert per analógiám egy 1897-iki törvényben is, hogy az egészséges parcellázást kedvezményezzük, különben már kötelezettséget is vállaltam az iránt, hogy ily irányban törvényjavaslatot fogok előterjeszleni. (Helyeslés.) Csakhogy méltóztassanak megengedni, hogy én ezen kérdéseket egész határozottsággal és komoly eltökéléssel, de mégis bizonyos megfontoltsággal és óvatossággal kezeljem. Például miért nem beszéltem én többet annak idején a képviselőházban a birtoklás helyesebb és egészségesebb megoszlásának előmozdításáról ? Nem beszéltem azért, ámbár a vitában való helyzetemet ezzel megkönnyítettem volna, mert éppen akkor voltak Szabolcsban a zendülések. Már most, ha mindjárt csak közvetve is, de azt a szint adjuk a dolognak, mintha ily zendülésekkel lehelne a kormánytól, a törvényhozástól, az államtól bármily irányban is concessiókat kicsikarni: ezt iiiegengedhetlen álláspontnak tartanám. (Helyeslés.) Mi különböztetünk a socialismus bizonyos megszívlelendő tünetei között és a lelketlen izgatások közt. (Helyeslés.) A socialismus megszívlelendő tünetei különbözők az ország különböző vidékein. (Igaz! Úgy van!) Ezeket egy kaptafa szerint mérni egyátatán nem lehet. Ezekkel egyes vidékenként kell foglalkozni, (Helyeslés.) s minél átalánosabb lesz a megelégedés, minél átalánosabb lesz a jólét, annál kevesebb alkalom és ürügy lesz a socialisticus mozgalmakra. Az intézkedések hosszú sorozata van e részben számbavéve, de lelketlen izgatással és földosztókkal semmi körülmények közt nem számolunk és semmi olyat nem teszünk, a minek az a látszata volna, mintha azon az úton, akár minálunk, a kormánynál, akár a törvényhozásnál és az államnál valamit elérni lehetne. (Átalános helyeslés,) Már most, méltóságos főrendek, méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek Teleki József gróf főrendiházi tag úr ö méltóságának beszédére. (Halljuk! Haíljukl) Méltóztatott felemlíteni a munkástörvény végrehajtásának kérdését, kapcsolatban a munkásigazolványok kivételével. Ebben a tekintetben utalok arra, hogy átalában a munkástörvény végrehajtása csendesen folyik csak nagyban és egészben beszélhettek erről, mert én az egész országról beszélek, mindenki meggyőződhetik róla, hogy a munkásigazolványokat a munkások mily nagy mértékben veszik és váltják ki. Éti tudom azt, hogy némely vidéken, igy például Pestmegyének is van egy része, különösen az, a hol ő méltósága is bir, — de már a képviselőházban is szó volt arról a vidékről — hol a munkásigazolványok kivétele tekintetében bizonyos ide genkedés és izgatottság van, a mely részben a székes fővárosból, részben pedig a Dunántúlról Fejérmegyéből a Dunán át jön és bizonyos izgatottságot idéz fel. Köszönettel veszem, hogy ő méltósága a munkástörvényröl elismeréssel emlékezett meg; a munkástörvény intézkedései módot adnak arra, hogy az izgatókkal olt, a hol administrativ erélyes közegek vannak, mert ez a conditio sine qua non, mivel csupán törvényekkel magokkal semmire sem mehetünk, a törvény 65. és 66. §-ai alapján röviden elbánhassanak. (Helyeslés.) Ő méltósága nem is annyira a munkástörvényre helyezte a súlyt, melynek intézkedéseivel meg van elégedve, hanem a sajtótörvényre nézve azt mondta, hogy van abban bizouyos anomália, hogy valaki szóval mond valamit és mert nyilatkozata izgatást foglal magában, be-