Főrendiházi napló, 1896. II. kötet • 1898. január 18–június 28.
Ülésnapok - 1896-26
XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. : : a magyarság tekintetében legtöbb érdemet szerzett? Nem a régi magyar köznemesség volt-e az, a melynek szikláján megtörtek azok a habok, a melyek alá akarták mosni nemzeti önállóságunkat? Nem ez volt-e mely nemcsak fegyverrel, hanem tollal is fentartotta a magyarságot nemcsak fegyveres erőszak ellen, hanem akkor is, mikor mézes mázos politikával iparkodtak megtántoritani nemzeti önállóságunkat. Nem volna-e tehát érdemes ezt az osztályt fentartani? Tettek-e valamit ezen osztály fentartására ? A választ a méltóságos főrendekre bizom, én csak egy jellemző dolgot akarok felemlíteni. Az utolsó 30 évben nem egy magyar nagy birtokból csináltak hitbizományt Jutott-e eszébe az igazságügyministerek közül valamelyiknek az, hogy a középbirtoknak is meg lehetne adni ezt a jogot? mert hisz a kisebb birtokot inkább kell protegálni, mint a nagyobbat. Már pedig a hitbizomány-csinálás a protectiónak egy módja. Miért nem kellene azt a birtokot conserválni, a mely nagyobb veszélynek van kitéve? Ha protegaljuk a nagyobbat, a mely egyedül is könnyebben védekezik ? De tovább megyek, ha tekintjük Magyarország térképét, Pozsonytól egészen az erdélyi határig vonul el a legveszélyesebb neoizetiségi vidék s ott, a ki ismeri e vidéket, az tudja, hogy minden egyes curia a nemzetiség végvára. Hát nemzetiségi szempontból nem kellene-e ott védelmi politikát folytatni? Nem nemzeti csapás az, ha ott egyik curia a másik után idegen kézre jut ? Nem kellene-e ott a magyarság fellegvárait bástyákkal körülövezni? Mert különben bová lesz e magyarság? Culturegyesületekkel akarja-e fentartani azt, a mit sok századon át a magyar gentry tartott fenn a felvidéken? Nem, uraim;' ezt nem fogják tehetni! Ha már a majorátusukra tértem át, legyen szabad egy megjegyzésre reflectálnom, melyet többször hallottam az utóbbi időkben, igaz, hogy csak alattomban. De én nem szeretem az alattomos beszédet, csak a napot és a világosságot. Azt mondják, a hitbizomány nem tette a socialismust. Nézzünk szemébe annak a vádnak. Ha ez igaz, nagyon természetes, hogy oly vidéken kellett a socialismusnak keletkeznie, a hol sok a hitbizomány. Hát lássuk a statistikát. Tudjuk, hogy a socialismus keletkezésének fészke Csongrád, Békés és Csanád megyében van. Csongrádban a hitbizomány az összes területnek 12°/o-a, Békésben 4, Csanádban 0-58°/o-a. Vagyis Csongrádot kivéve ezekben a megyékben nincs is tub'jdonképen említésre méltó hitbizomány, pedig ott. keletkezett a socialismus. Viszont nézzük Magyarország legtöbb hitbizománynyal biró megyéit. Sopronban az összes terület 27°/o-a, Pozsonyban 20, Mosonban 27 °/o-a hitbizomány s itt még nincs socialismus. Ha pedig nézzük nem a hitbizományi, hanem a kötött birtokot mint egészet, szemben a szabad rendelkezésre álló birtokkal, azt látjuk, hogy az összes a megyék között a legtöbb szabad rendelkezésre álló birtok épen Békésben van: az összes terület 89°/o-a. A másik legnagyobb szám Szabolcsban van 80°/o, a socialismus uj gyupontja. A legkevesebb szabad rendelkezésre álló birtok pedig Brassóban van, 36°/o és Szebenben 35%. Ott pedig nincsen baj. Azt hiszem, mindezek alapján ki lehet mondani, hogy ez a vád csak rá fogás. De ha a statistika ki is mutatja, hogy ez a vád nem áll, azért elismerem, hogy állhatna. Nézzük hát, mi történnék, ha csakugyan fenforog az az eset, hogy a kisbirtokos terjedni akar s hogy kötött birtokba ütközve, nem terjedhet. Ennek is meg vau a módja. Miért ne lehetne a kormány részéről megkönyiteni a hitbizományi élvezőnek, azt, hogy ő az uradalom egyes részeit eladja és annak árát vinculálja, hozzá csatolja a hMeicomissumhoz, a mint Németországban is a föld-fideicomjssumok mellett vannak pénz-fideicomissumok. De még tovább lehetne menni, hogy oly sík területen, mint az alföld a hitbizományt haszonélvező kívánságára meg kellene engedni azt is, hogy az egész hitbizományt eladhassa azon feltétel alatt, hogy az egész vételárból ugyanoly értékű, de sokkal nagyobb területet vegyen erdős vidéken. Sőt miután ez hasznos közgazdasági czél, a kormány bélyegillelékben is adhatna neki előnyöket ily esetben. Mert közgazdasági haszon, ha az egyik helyen alkot és elmegy más helyre, a hol ismét hasznot csinál, mert tudjuk, hogy az erdőgazdaságot csak kötött birtokban lehet helyesen
