Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-9

IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 ben, mikor évek hosszú sora óta nem alkottatott oly törvény, mely akár az egyenes, akár a fogyasztási adókat, akár a bélyegilletéket emelte volna. . . . Prónay Dezső b.: Alkottatott az italmérési törvény! Lukács László pénzügy minister:.. . ma ez a vád a kormánynyal szemben jogosultsággal nem bír. Ő méltósága egy igen súlyos állit ássál is lépett fel, midőn azt méltóztatott mondani, hogy daczára annak, hogy ebben a költségvetésben számszerint az egyensúly helyre van állítva, tényleg mégis deficit van a költségvetésben. Ezen állítás bebizonyítására méltóztatott hivatkozni arra, hogy az államjószágok eladása az államvagyon állagának csökkentése, tehát ha ez nem volna, rögtön beállana az államháztartásban az egyensúly megbontása, benne volnánk a deficitben. Ezzel szemben 6 méltósága a kormány helyzetét azzal akarta enyhíteni, hogy hiszen a kormány azt mondja: igaz, hogy eladatnak az államjavak, de az igy befolyó összegek beruházásokra fordittalnak, ez tehát csak vagyoncsere. Nem, a kormány nem ezzel védekezik, hanem kimutathatja, egészen más alapon, hogy bármint méltóztatik számítani, a költségvetésben deficit egyätaíán nincs, mert nemcsak a kiadások vannak reálisan számítva, hanem, a mi főíontosságú: a bevételek is oly óvatosan vannak praeíiminálva, hogy ha ennek bármely szüksége merült volna fel, bátran és nyugodt lélekkel praeliminálhattam volna körülbelül 16—17 millióval többet, úgy hogy e költségvetésben nem is lehetne nyoma a deficitnek. Állapotunk kedvezőtlenségére méltóztatik reá mutatni annak felemlitésével, hogy az államvasutak jövedelmezősége csekély, tehát a beruházások nem igen felelnek meg ezéljuknak. Elismerem, hogy állami vasutaink financiális eredménye százalékban kifejezve csekély, de nem is az az első és legfontosabb feladata az állami vasutrendszernek, hogy financiális objectum legyen, hanem az, hogy a közgazdaságnak álljon szolgálatában még akkor is, ha ez által a financiális szempontok bizonyos mértékben háttérbe is szorulnak. De nekem, mint pénzügyministernek első sorban kötelességem arról is gondoskodni, hogy ne csak a közgazdasági. hanem a pénzügyi érdekek is érvényesüljenek. És épen e költségvetésben megvan annak nyoma, hogy a kormány ez irányban is megteszi az intézkedéseket, midőn bizonyos oly kiadásokat, melyek nem folyó administrativ természetűek, más útra terel, és ez által el fogja érni, hogy financialiter is megfelelőbb jövedelmet hozzanak a vasutak. Azt, hogy költségvetésünkben vannak financialiter improductiv beruházások nagy számban, concedálom, de hogy az iskolák improductivak volnának, az el nem fogadható. Méltóztatott felhozni, hogy fejlődik iparunk, vannak gyáraink, az állam támogatja is őket, de legtöbbször külföldi pénzzel jönek létre. I Elismerem, jobb volna, ha hazai pénzzel hozhatnék létre mind. De most Magyarország relatíve, fájdalom, tőkeszegény állam, habár e részben is óriási haladást tettünk: nem lehet kívánni, hogy minden ipari létesítmény hazai pénzzel történjék. Elismeréssel kell vennünk és támogatnunk kell a külföldet abban, hogy pénzét idehozza, mert e nélkül iparunk csak igen lassan haladhatna. Ő méltósága azzal fejezte be beszédének pénzügyi részét, hogy a takarékosság a fő. Tökéletesen aláírom, s ezt magam is minden alkalommal hangsúlyozom. A takarékosság a fő, de nem az egyedüli. Szintén oly nagy fontosságú feladat az is, hogy ne csak a kiadásoknál igyekezzünk takarékosak lenni, hanem legyünk óvatosak a bevételek praeliminálásánál is, mert csak e két factor biztosithatja az államháztartás egyensúlyát. Hogy a bevételeket miként praelimináltam, arról az imént nyilatkoztam. A mi a kiadásokat illeti, ezek 1896-hoz képest összesen 2,200.000 forinital növekednek. Mélyen tisztelt főrendiház! Ha egy majdnem 500 millióra menő költségvetésnél a kiadások összes emelkedése egyik évről a másikra 2,200.000 frt, hogy ez valami túlságos pazarlással volna megállapítva, azt hiszem, ezt senkisem állithatja; és hogy e tekintetben is igyekezünk az igényeknek megfelelni és igyekezünk számolni azzal, hogy a mi állami bevételeink