Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-6

48 VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. gos főrendiház az elhalálozott Pongrácz Károly gróf választott főrendiházi tag nevének a főrendek jegyzékéből történt törlését. Végül tudomásul veszi Aponyi Albert gróf, ifj. Zichy János gróf, Batthyány Lajos gróf, Ká'olyi István gróf és Festetits Andor gróf neveik mellé e jelzőnek »képviselő« alkalmazását, egyúttal a joggyakorlat szünetelésének előjegyzését. Mindezen határozatokról a magyar királyi belügyminister értesíttetni fog. Következik a napirend. Kérem a pénzügyi bizottság jelentésének felolvasását az ezredéves országos kiállitás költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Latinovich János jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Latinovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1—2. §-ait). Elnök: Azt hiszem, a részleteknél sem tétetik kifogás. Lipthay Béla b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A törvényjavaslathoz mellékelt indokok alapján én a törvényjavaslatot szintén elfogadom; de nem zárkőzhatom el annak kijelentése elől, hogy indokait én annyival inkább elfogadhatóknak tartom, mert tekintettel arra, hogy a kiállítást megelőző időben, annak költségei — legalább alaposan — ki nem számithatók, mert az azóta fokozódott igények, nemkülönben a kiállítási hely talajának alkalmassá tétele nem vélt kiadásokat okozott. De ha ezt a múltra nézve indokoltnak találom, nem találom indokoltnak akkor, mikor mi mostan már teljesen ismert tételekkel állunk szemben — egy pontra nézve. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a minister úr ő nagyméltósága indokolásában felsorolt tételekre észrevételeimet megtehessem; de van egy tétel, a melyre vonatkozólag igenis szükségesnek tartom a kellő tájékozást. És ezen egy tételről kell hogy szóljak. És ezen egy tétel az, mely az indokolás 9. lapján a d) pont alatt van s mely igy hangzik: »á") a székes fővárossal létrejött egyezmény értelmében, a kiállitási épületek eltávolítása után a Városligetnek a kiállitás czéljaira elfoglalt részét rendbehozni s a Városliget jellegének megfelelőleg parkiroztatnom kell, mely czélra misem volt felvéve s most 30.000 forint irányoztatik elő.« Ezen 30.000 forintnyi előirányzatra nem tudora, hogy ő nagyméltósága micsoda alapot használt. Én, a ki e tekintetben ismerem a helyzetet, ezt az összeget határozottan ki nem elégi tőnek tartom, és pedig alapítva ezt legelső sorban éppen ő nagyméltóságának a fővároshoz intézett azon felhívására, hogy a parkírozásnak költségeit a főváros a maga részéről tanulmányozza, arról tervet és költségvetést terjeszszen fel. A fővárosnak ez a felterjesztése megtörtént. Ebben a fölterjesztésben az összes parkirozási költségek 57.000 forintban állapíttattak meg, kijelentvén a főváros egyszersmind a maga részéről azt, hogy a mennyiben ő nagyméltósága ezen költségeket el nem fogadhatőknak tartaná, úgy a közös egyezmény alapján a parkírozást a saját közegei által eszközöltetni méltóztassék. Ő nagyméltósága a főváros indokait nem tartotta elfogadhatóknak, hanem azt kívánta, hogy a parkírozást a főváros hajtsa végre. Ugy tudom, a tárgyalások még most is folyamatban vannak. Nem tudom azoknak végeredményét; de ismerve a helyzetet, tudom azt, hogy a főváros számitásai szerint, akár a kormány közegei által fog ez a parkírozás végrehajtatni, akár pedig a főváros által, ez a parkírozás kevesebbe, mint az előbb említett összeg, semmi esetre kerülni nem fog és éppen azért szólalok fel, mert itt az indokolásban a 30.000 forint mint fix előirányzati tétel foglaltatik, mely ily módon való fix előirányzati tétellel szemben, önként értetik, hogy ő nagyméltóságának, ha csak önmagával nem óhajt ellenmondásba jutni, ragaszkodnia kell; ezt pedig én sem méltányosnak, sem helyesnek nem tartom. Hiszen ö nagyméltósága maga is rámutat az indokolásban a fővárossal létrejött egyezményre, tehát hogy ha a létrejött egyezmény alapján történt, önként értetik, hogy mig ezen létrejött egyezmény végrehajtva nincs, illetőleg az illető felek e tekintetben egymással egyet-