Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-16

XVI. ORSZÁG vényeink alapján hazai bíróság előtt megindít­ható volna: én a mentelmi bizottság jelenté­séhez hozzá nem járulok, kérem a méltóságos főrendeket, hogy azt elfogadni ne méltóztassa­nak. (Helyeslés jobbfelöl.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi minister: Méltóságos főrendek! Ő méltó­sága felszólalására igen röviden szükséges néhány észrevételt tennem. Először, ha jól értettem, azt méltóztatott mondani, hogy e meg­keresés, mely a méltóságos főrendek előtt van, összefügg az egyházpolitikai törvényekkel; hogy azok a jövendölések, melyeket arról az oldal­ról az egyházpolitikai törvények tárgyalása alkal­mával elmondottak, íme beteljesedtek. Először is kijelentem, hogy ez az ügy azokkal a törvényekkel semmiféle causalis nexusban nincsen. Először is nem az egyház­politikai törvények gyűjtő neve alatt ismert törvények megsértéséről, hanem az 1868. évi LIII. t.-cz. 2. §-ának és a kihágási törvény 53. §-ának megsértéséről van szó. Tehát semmi­féle causalis nexusban nincs az egyházpolitikai törvények gyűjtő neve alatt foglalt törvényekkel. Ő méltóságának ez az okoskodása tehát, a me­lyet politikai szempontból méltóztatott felhozni, azt hiszem, hogy egészen téves alapon nyugszik. A többieket, a miket a méltóságos főrendi tag úr felhozott a törvények mikénti alkalma­zása és azok hatályossága szempontjából, — bocsásson meg ő méltósága, •— de ezek szoro­san a bwói hatáskörhöz tartoznak, (Igás! Úgy van! a baloldalon.) és igen nagy gonddal kell épen a méltóságos főrendeknek az államhatalmi megoszlás alkotmányos tétele fölött őrködniök, hogy minden alkotmányos tényező a maga körében teljes épséggel és teljes garantiák között járhasson el. Azért az ilyen problémák fejtegetését és a mentelmi ügyeknek a méltó­ságos úr által kifejtett szempontból való tár­gyalását nem tarlom helyesnek és így azt sem, hogy a főrendiház ebből a szempontból foglal­kozzék azokkal. Mert itt csak azt kell nézni, hogy forog-e fenn birói zaklatás esete, vagy sem. Tehát ebből a szempontból az a kérdés, hogy a betöltött 18 éves kor előtt törvény ellenére a római katholikus egyház kebelébe fogadott-e valakit, vagy nem! (Igaz! Úgy van! ÍOS ÜLÉS. 165 a baloldalon.) Az acták igy mondják, s ezt nem vonja kétségbe a méltóságos püspök úr sem. Igenis, a 18-ik év előtt történt a felvétel, követ­kezőleg birói zaklatás esete fenn nem forog, és a további kérdések eldöntése tisztán a birói hatáskörhöz tartozik. Magára a mentelmi ügyre vonatkozólag tartózkodom a további nyilatkozatoktól, azt tisztán a ház ügyének tekintvén. Elnök: Kíván még valaki szólani? Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Bátor vagyok a nagy­méltóságú minister úr előadására egy szerény észrevételt tenni. Tisztelt barátom, Esterházy Miklós Móricz gróf nem az 1879-iki törvényt állította oda az 1894-iki törvények következ­ményeként. Ezt talán n nagyméltósága a mi­nister úr sem véli lehetőnek. De Esterházy Miklós Móricz gróf a mai helyzetet állította szembe a múlt idők helyzetével és azt csak ö nagyméltósága sem fogja állítani, hogy az mindennapi dolog, hogy az erdélyi püspök, vagy más püspök mentelmi jogának felfüggesz­tése egyházi működésének következtében ezen főrendiházban előfordul és hogy ezt a békülé­kenység és a békés indulat tanúsításának le­hessen tekinteni. De, hogy szólási jogommal élek, annak legfőbb oka az, hogy szájról-szájra járt bizo­nyos nyilatkozatokat egyszer és mindenkorra illetékesen visszautasítsak; és ezek mindegyike oda látszik convergálni, mintha az erdélyi püs­pök úr szántszándékkal a törvény ellenére cselekedett volna, ezt az engedetlenséget he­lyesli, példaként kívánja oda állítani, és igy a törvény meg nem tartását prédikálja. Ezt pedig én részemről határozottan tagadom; ezt semmi jóravaló katholikus, legkevésbbé pedig az erdélyi püspök meg nem teszi. Mert a mi álláspontunk az, hogy az ország törvényeinek engedelmes­kedni kötelesség mindaddig, mig egy magasabb törvénynyel összeütközésbe nem jönnek (Mozgás a baloldalon. Felkiáltások : Mindig! Örökre!) Ez az eset pedig itt fenn nem forog. Engedjék meg, hogy éo ezen 1879-iki törvényre egy kis tör­ténelmi visszapillantást vessek. 1868-ban az mondatott, hogy egyik bevett vallásfelekezetről

Next

/
Oldalképek
Tartalom