Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-15

158 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. E tekintetben épen csak a legutóbbi években mutatkozott egy sajnos hanyatlás. A sajtó visszhangzott nem egyszer olyan panaszoktól, melyekről a távolabb esőnek jóformán fogalma sem lehet, mert alig tehető fel egy magyar kormányról, hogy mindent el ne kövessen, a mi azon város jogos kívánalmainak meg ne felelne és alig képzelhető az is, hogy ezen jószellemű magyar polgártársaink ottan miért aggódnának, ha rá igaz okuk nincs. Az igaz oknak azonban meg kell lennie. Nem volt szerencsés a kormány intézkedéseiben és nem volt tapintatos sem. Mutatnak erre már azok a körülmények is, melyek másfél év óta a kormányválság betöltését nehezítik, mutatják a sajtónak a kifogásai, mutatja az a számos küldöttség, a mely itt járt csak nem régen a ministeriumnál és a parlament két házától is reméli, hogy méltányos figyelemben fogja részesiteni. Az én módositványom — a mely alkalmas lesz arra, hogy a fiumeieknek az aggályait és kételyeit legalább egyelőre megnyugtassa és a jövőre nézve reményeiket fentartsa — mindössze egy pár sorból áll, a melyet a 15. §-nak legvégső sorához hozzátoldani indítványozok. Ez ebből áll: »Fiumében azonban, a 2. pontban felsorolt bűntettek és vétségek esetében az ottani esküdtbíróság Ítélkezik.« Ezt a néhány sort ajánlom a méltóságos főrendeknek becses pártolásába és biztosítom arról, hogy ezt a hozzánk híven ragaszkodó fiumei közönséget le fogják kötelezni, ha ezt a rövid módositványt elfogadni méltóztatnak. Elnök: Kivan még valaki hozzászólni a szakaszhoz? (Elfogadjuk!) Erdély Sándor igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Akkor, mikor a bűnvádi perrendtartást megalkottuk, ennek a nagy törvényalkotásnak egyik legfontosabb, legnevezetesebb vívmányául tekintettük a jogegységet, azt a jogegységet, a mely hívatva van Magyarország állami létének, Önállóságának biztosítására. A javaslatnak ez a rendelkezése, a melyet ő méltósága most egy javaslattal megtámadott, ezen elvből kiindulva, egyformán az egész országra, az ország minden városára akként intézkedik, — és pedig megfelelőleg a magyar történelmi jog fejlődésének, mert mióta esküdtszékek működnek Magyarországban, mindig úgy volt, hogy sajtó útján elkövetett egyes bűncselekmények elbírálásra mindig az illető királyi tábla székhelyén levő törvényszék mellett alkotott esküdtszékhez voltak utasítva. A sajtó utján elkövetett bűncselekményeknek ez a része, miután erre nézve az eljárás a törvényjavaslatban az egész országra nézve egyöntetűen van rendezve, a jogegység megbontása nélkül az ő méltósága által tett indítványt elfogadhatónak nem tartom. Az esküdtbíróság elé kerülő ügyeknek a legnagyobb része a fiumei törvényszék mellett alkotandó esküdtbiróságnáí továbbra is megmarad. Ennélfogva ő méltóságának az az érvelése, a mely abban culminál, hogy az esküdtbiróságokhoz utalt ügyekben az illető városnak vagy municipiumnak mindig a saját polgárai ítéljenek, tulajdonképen csorbát alig szenved. Ennélfogva tekintettel arra a körülményre is, hogy a Fiumében elintézett ügyek eddig is mind a budapesti királyi ítélőtáblához kerültek és azok a nehézségek, a melyek a nyelv szempontjából felhozatnak, fel nem merültek, vagy a mennyiben felmerültek, azok eddig is megfelelően megoldatlak, én azt hiszem, hogy nem tennénk helyesen, ha ő méltóságának az ország jogegysége ellen irányuló indítványát elfogadnók. Ugyanazért tisztelettel kérem, méltóztassanak a javaslatot eredeti alakjában elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok értelmében a módositvänyra lesz a szavazás. Méltóztassék a módositványt felolvasni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa Vécsey József báró módositványát). Elnök: A kik a módositványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A módositvány nincs elfogadva, tehát marad az eredeti szöveg. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat 16—28. §-ait). Elnök: Nincs észrevétel a részletekre? (Nincs !) Részleteiben is el lévén fogadva, a kik a törvényjavaslatot végleg megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavas-