Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

CIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 13 intézni a nagyméltóságú ministeriumhoz, és pedig első sorban a ministerelnök úr ő excellentiájához intézem a következő interpellatiót (olvassa): % Tekintettel a szállongó hírekre, kérdem ő nagyméltóságától: való-e, hogy a nagyméltóságú kormány az országgyűlést legközelebb feloszlatni szándékozik ?« • Méltóságos főrendek! Ezen interpellatióm indokolására kegyes engedelmökkeí fogok egy pár szót szólani. (Halljuk!) Én részemről, és velem együtt bizonyosan a főrendiház legtöbb tagja, legjobban fájlaljuk azt, hogy a mi ülésezési rendünk nagyon szaggatott és minden plausibilis ok nélkül sokszor függőben maradnak a mi tárgyalásaink, azután megint egy bizonyos rohamossággal inscenáltatnak

? úgy, hogy sokan nincsenek is abban a helyzetben, hogy a tárgyakkal kellőleg megismerkedhessenek, ismét máskor némely tárgyak csaknem idejöket multák már akkor, midőn hozzánk jőnek. Ezen sérelmet én is, mások is már régebben elpanaszoltuk az elnökünknek, de meg kellett sajnosán győződnünk arról, hogy a mi házszabályaink e részben igen hiányosak és mindaddig, mig a házszabályokon valami lényeges változtatás nem fog sikerülni, ezt az állapotot kénytelenek vagyunk tűrni. Most azonban egy igen momentuosus időszakban vagyunk, úgy látszik tudniillik, hogy a közvélemény a dolgok folyása iránt meglehetősen izgatott állapotban van és oly hirek terjednek el, hogy az országgyűlés talán ideje előtt fogna feloszlattatni, a mi természetesen a mi tárgyalásainkra, a mi törvényhozási működésünkre is erős visszahatással van és lesz. Ennélfogva azt hiszem, mindnyájunk érdekében szólalok fel, midőn tisztelettel felkérem a ministerelnök úr ő excellen tiájit, hogy ez iránt a méltóságos főrendeknek feivilágositást adni kegyeskednék. Szövegezett iníerpellatiómat ezennel a ház asztalára leteszem. Bánffy Dezső b. ministerelnök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főiendek! A méltóságos főrendiházi tag úr által elmondott indokolás, meghallom őszintén, olyan, a mit én nem értek. Mert nem tudom, hogyan hozza kapcsolatba az országgyűlés feloszlatásának kérdését a főrendiház tárgyalásainak rendszertelenségével, — a mint ő mondja — a mennyiben én ilyen rendszertelenséget egyátalán nem ismerek, mert a gyakorlatnak megfelelően úgy van, mint volt a múltban is és azt hiszem, a mint kizárólag csak lehet, hogy tudniillik bizonyos sorban, ha a kész tárgyalandó ügyek összegyűlnek, hivatik össze ülésre a főrendiház. Ha azt az eljárást követnők, a melyet talán következtetnem lehet abból, a mit méltóztatott mondani, hogy a mint egy törvényjavaslat a képviselőházban le van tárgyalva s ide átküldetik, hogy azután itt nyilvános ülésben azonnal tárgyaltatnék, akkor azt hiszem, lehetne joggal mint sérelmet felhozni, hogy igen sűrűn feleslegesen vétetik igénybe a méltóságos főrendek ülésezése. Nem is gondolom, hogy az eddigi rendszer hátrányos lett volna, sőt most, ezen concret eset alkalmából, még az esetben is, ha az országgyűlés fel lesz oszlatva, semmi visszaesést, vagy a mint magát kifejezni méltóztatott, semmi visszahatást a főrendiházra nézve nem látok, mert a képviselőház által letárgyalt összes törvényjavaslatok és jelentések ma a méltóságos főrendiház előtt állanak, következőleg semmi visszahatás vagy visszamaradás veszélye vagy eshetősége fenn nem forog, ha az országgyűlés feloszlattatik. (Helyeslés. Ügy van! balfelől.) Magára a kérdésre vonatkozólag válaszolhatom, miszerint igenis a kormány azon nézetben van, hogy ezen országgyűlést legközelebb feloszlattassa, illetőleg ez iránt a- Felséges urnak elhatározását kérje ki. Ebből következik, méltóságos főrendek, hogy igenis lehetőnek tartom, hogy érdemleges ülést a méltóságos főrendek ezen országgyűlés folyama alatt többé tartani nem fognak. Kérem, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Élénk mozgás.) Vécsey József b.: Jogommal élek méltóságos főrendek, midőn a ministerelnök úr válaszára viszonválaszszal szolgálok. . Azt sajnálattal constatáíom, hogy ő excellentiája nem helyezett arra annyi súlyt, mint én, hogy működésünk rendje szabályosabb legyen; de úgy sem reméltem, hogy az most orvosoltatni fog. A mi pedig a másik kérdést, interpellatióm lényegét illeti, hogy ezen országgyűlés mikor