Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.
Ülésnapok - 1892-94
XGIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 37 vezető kormánynyal és az azt támogató párttal szemben igen élesek és erősek a támadások a képviselőházban és ennek következtében válik lehetetlenné az, hogy a költségvetés a maga idejében letárgyaltatván, indemnitásra ne szoruljunk, magamévá teszem. Azonban nem tehetem magamévá azon nézetét, hogy ez jogosult, indokolt volna, és a kormány hibájából következnék. Ez évi szeptember iió 26-án jött össze a képviselőház és a kormány kötelességének tartotta már az első napon a ház elé terjeszteni a költségvetést. Azt gondolom, hogy ezen három hónap, a mely azóta letelt, bőségesen elég lett volna arra, hogy a költségvetés végig tárgyaltassék és ma már ne az indemnityvel, hanem a költségvetésnek itt a főrendiházban való tárgyalásával és elfogadásával foglalkozzunk, ha azon éles és erős küzdelem, a melyre ő nagyméltósága is hivatkozott, nem lett volna, de a melynek jogosultságát és indokoltságát én el nem ismerem. (Helyeslés balfelöl.) Azt gondolom, hogy rendes körülmények között a költségvetés tárgyalásához egyátalában nem tartozó, azzal semmi kapcsolatban, semmi viszonyban nem lévő kérdéseknek a költségvetés tárgyalása alkalmával a vitába való bevitele egyátalában egyébnek nem, mint épen aonak a körülménynek tulajdonitható, hogy a különböző ellenzéki pártok a maguk jelenlegi helyzetében az elvi támadásra való jogos álláspontnak alapjával nem birván, ilyet nem látván, tisztán személyes incidenseknek vagy ide nem tartozó kérdéseknek bevonását látják szükségesnek arra, hogy helyzetöket fentartsák. (Helyeslés balfelől.) És, méltóságos főrendek, azt gondolom, hogy a választási viszszaélésekre való hivatkozása is ő nagyméltóságának nélkülözi azon jogos alapot, a melyre méltóztatik azt állítani; mert épen azon erős és szerintem indokolatlan, sőt meg nem engedhető fegyverekkel való küzdés, különösen az utolsó választások alkalmával, tette szükségessé azt, hogy a kormánypárt részéről is erélyesebb és határozottabb, de soha sem törvényellenes fellépés követtessék, de egyátalában nem azt, hogy visszaélések történjenek. Mert ne méltóztassék egyoldalúkig elfogadni mindazt, a mit egyik oldalról mondanak, hanem méltóztassék egész tárgyilagosan birálni azt is, a mi a másik részről mondatik és a kettőnek összehasonlításából kivonni a valódi tényállást. (Helyeslés balfelöl.) Különben, méltóságos főrendek, egyátalában nem kivánok kiterjeszkedni ez alkalommal egyébre, mint kizárólag csak erre. Az indemnityre kétségtelenül a megadott körülmények között, a melyekért egyátalában a hibáztatást jogosnak a kormánynyal szemben nem tarthatom, az országnak magának van szüksége, és ezt a bizalom szempontjából tárgyalni nem lehet, mert végre is azon kötelezettségek, melyek az államot terhelik, kell, hogy teljesíttessenek, akár viseltetnek a méltóságos főrendek bizalommal a kormány iránt, akár nem; gondolom, méltóztatnak azon nézeten lenni, hogy az ország háztartásának, az ország ügyei vezetésének kerekét megállítani akarni nem méltóztatik. Ily körülmények közt igen kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak az indemnity-törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. Azon kérdést intézem a méltóságos főrendekhez, méltóztatnak-e az 1896. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A ház, ugy látszik, egyhangúlag elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek az 1896. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadták, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik az 1896. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a közjogi és töroénykezési bizottság jelentését).