Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-94

XGIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 37 vezető kormánynyal és az azt támogató párttal szemben igen élesek és erősek a támadások a képviselőházban és ennek következtében válik lehetetlenné az, hogy a költségvetés a maga idejében letárgyaltatván, indemnitásra ne szo­ruljunk, magamévá teszem. Azonban nem te­hetem magamévá azon nézetét, hogy ez jogosult, indokolt volna, és a kormány hibájából követ­keznék. Ez évi szeptember iió 26-án jött össze a képviselőház és a kormány kötelességének tartotta már az első napon a ház elé terjesz­teni a költségvetést. Azt gondolom, hogy ezen három hónap, a mely azóta letelt, bőségesen elég lett volna arra, hogy a költségvetés végig tárgyaltassék és ma már ne az indemnityvel, hanem a költségvetésnek itt a főrendiházban való tárgyalásával és elfogadásával foglalkozzunk, ha azon éles és erős küzdelem, a melyre ő nagyméltósága is hivatkozott, nem lett volna, de a melynek jogosultságát és indokoltságát én el nem ismerem. (Helyeslés balfelöl.) Azt gondolom, hogy rendes körülmények között a költségvetés tárgyalásához egyátalá­ban nem tartozó, azzal semmi kapcsolatban, semmi viszonyban nem lévő kérdéseknek a költségvetés tárgyalása alkalmával a vitába való bevitele egyátalában egyébnek nem, mint épen aonak a körülménynek tulajdonitható, hogy a különböző ellenzéki pártok a maguk jelenlegi helyzetében az elvi támadásra való jogos álláspontnak alapjával nem birván, ilyet nem látván, tisztán személyes incidenseknek vagy ide nem tartozó kérdéseknek bevonását látják szükségesnek arra, hogy helyzetöket fen­tartsák. (Helyeslés balfelől.) És, méltóságos fő­rendek, azt gondolom, hogy a választási visz­szaélésekre való hivatkozása is ő nagyméltó­ságának nélkülözi azon jogos alapot, a melyre méltóztatik azt állítani; mert épen azon erős és szerintem indokolatlan, sőt meg nem enged­hető fegyverekkel való küzdés, különösen az utolsó választások alkalmával, tette szükségessé azt, hogy a kormánypárt részéről is erélyesebb és határozottabb, de soha sem törvényellenes fellépés követtessék, de egyátalában nem azt, hogy visszaélések történjenek. Mert ne méltóz­tassék egyoldalúkig elfogadni mindazt, a mit egyik oldalról mondanak, hanem méltóztassék egész tárgyilagosan birálni azt is, a mi a másik részről mondatik és a kettőnek összehasonlítá­sából kivonni a valódi tényállást. (Helyeslés balfelöl.) Különben, méltóságos főrendek, egyátalá­ban nem kivánok kiterjeszkedni ez alkalommal egyébre, mint kizárólag csak erre. Az indem­nityre kétségtelenül a megadott körülmények között, a melyekért egyátalában a hibáztatást jogosnak a kormánynyal szemben nem tartha­tom, az országnak magának van szüksége, és ezt a bizalom szempontjából tárgyalni nem lehet, mert végre is azon kötelezettségek, me­lyek az államot terhelik, kell, hogy teljesíttes­senek, akár viseltetnek a méltóságos főrendek bizalommal a kormány iránt, akár nem; gon­dolom, méltóztatnak azon nézeten lenni, hogy az ország háztartásának, az ország ügyei veze­tésének kerekét megállítani akarni nem mél­tóztatik. Ily körülmények közt igen kérem a mél­tóságos főrendeket, méltóztassanak az indem­nity-törvényjavaslatot átalánosságban és rész­leteiben elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. Azon kérdést intézem a mél­tóságos főrendekhez, méltóztatnak-e az 1896. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A ház, ugy látszik, egyhangúlag elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (sza­kaszonként olvassa a törvényjavaslatot, mely észre­vétel nélkül elfogadtatott). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, kimon­dom határozatképen, hogy a méltóságos főren­dek az 1896. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot átalánosságban és rész­leteiben elfogadták, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik az 1896. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a közjogi és töroénykezési bizottság jelentését).

Next

/
Oldalképek
Tartalom