Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-91

XCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 17 azt, hogy valaki, a ki megkereszteltetett, a ki keresztény, — tartozzék az akármelyik keresz­tény felekezethez — megszűnjék keresztény lenni, a mi szavazatunk által és hogy ezt a tényt mi s általunk a törvényhozás és az ország törvénye valóságos ténynek elismerje és szen­tesítse. Mert bocsánatot kérek, de hogy álláspon­tomat megvilágítsam, ki kell térnem olyanra, a mi felől voltaképen a képviselőházban nem szokás szót váltani; olyasmit kell talán kifej­tenem, a miről felteszem, hogy mindenki tudja, hiszi és igazán tartja közöttünk, a ki ke­resztény. Voltaképen mi a kereszténység? Istennek fia emberré lett, hogy bennünket a keresztfán való halál által megváltson, hogy feltámadása által örök életet nyujtson a keresztény emberi­ségnek. A kereszténységnek alapja az ebben való hit, és a ki ezt nem hiszi, az nem ke­resztény, akármicsoda felekezethez tartozzék. Mi a keresztség? A keresztség a megvál­tásban való részesülése a megkereszteltnek. Á keresztség által eltörölhetetlen jel nyomatott a megkereszteltre, és nemcsak jel, hanem a ke­resztség által az eredendő bűn megbocsátásá­ban részesül, az üdvösség útja megnyittatik előtte. Én nem ütközöm meg abban, hogy ha valaki, a ki nem keresztény, e felett mosolyog s e dolgot könnyen veszi és ha az átalános vallásszabadság és hitetlenség terére lépve, vagy tisztán philosophiai álláspontot foglalva el, azt mondja: ezek mind olyan dolgok, a melyekkel elvégre nem törődöm, egész megnyugvással mondom ki, hogy ez semmi és ezt a törvénybe igtatom. De az, a ki keresztény, az szerintem ezen törvény megszavazásához nem járulhat és az az ország, a mely ezt törvénybe igtatja, megszűnik keresztény ország lenni. (Ellenmon­dás balfelöl.) Ennek a kereszt csak czifraság, egy rózsa, egy bojt, de nem az üdvösség jel­képe, nem a legszentebb, legmagasztosabb jel­kép az életben, nem a megváltás kezessége előttök. És micsoda reményekkel, micsoda bi­zalommal lehetünk a jövőhöz, ha a mindenható örök Istent ily szentségtelenitésével a legszen­tebbnek megsértik ? Én borzadok azon bünteté­FŐRENDI NAPLÓ 1892 — 97. VI. KÖTET. sek elől, melyek a nemzetre háramolnak, ha ily törvényt hoz, és azok iránt, a kik azt meg­szavazzák, a legmélyebb sajnálattal viseltetem. (Helyeslés a jobboldalon.) Én kérem a méltóságos főrendeket hogy ezt az ujabb szakaszt ne méltóztassanak meg­szavazni, én tehát törlését hozom javaslatba. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Mindenekelőtt Zichy ő excellentiájának arra a tételére, hogy keresz­tény nem járulhat ennek a szakasznak a meg­szavazásához és hogy ez az ország megszűnik keresztény ország lenni, ha ezt megszavazzuk, azt jegyzem meg, hogy akkor ebben az érte­lemben ma a művelt világon keresztény ország nincs, (Helyeslés a baloldalon.) mert az izraelita vallásnak viszonosságát elismerik Európa min­den államában, mely a művelt államok között helyet foglal. Tehát ezt egyátalában állítani nem volna szabad, mert én nagyon jól tudok és ismerek egy államot, a hol nagyon is gyak­ran látjuk Zichy gróf ö excellentiáját, és pedig ugy látom, hogy ott szintén a kereszténység érdekében működnek, pedig ott ez a paragrafus régen életben van. A mi egyébiránt e szakasz tartalmát illeti, egész nyíltan kell pertractálnunk azt, hogy miért ragaszkodunk ennek a szakasznak a val­lás szabad gyakorlatáról szóló törvénybe való felvételéhez. A méltóságos főrendek méltóztatnak tudni, hogy az izraelita vallásról, tehát a receptióról szóló törvény ma már szentesítve van. Mal­most méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy ha a törvényhozás recipiál egy vallást, lehet-e e reeipiáít vallásnak kevesebb jogot adnia, mint a mennyi jogot már adtak a méltóságos főren­dek a jövőben elismerendő vallásfelekezetek­nek ? Mert a jövőben elismerendő vallásfeleke­zetekre nézve szabad az áttérés és nincs kikötve, hogy a jövőben elismerendő vallásfelekezetnek épen kereszténynek kell lennie. Tehát esetleg a mohamedán vallásra való áttérést is lehetsé­gessé teszi a törvény, és most ő excellentiájá­nak törlési indítványa csak egyet akar meg­akadályozni és ez az, hogy az izraelita vallásra 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom