Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-e

Az országgyűlés két házának 1896. évi június hó 8-án, hétfőn, az: állandó országház kupolatermében tartott EGTtJTTES ÜXÉSE. A főrendiház részéről Grőf Károlyi Tibor* A főrendiház részéről Gyulai Pál. Elnökök Jegyzők:: A képviselőház részéről Szilágyi Dezső. A képviselőház részéről Molnár Antal. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, Percsel Dezső, b. Jósika Samu, Erdély Sándor, Dániel Ernő, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. x

/

2 í% órakor.) Gr. Károlyi Tibor, a főrendiház alelnöke: Méltóságos főrendek! T. képviselő urak! Nekem jutott a megtiszteltetés ezen, hazánk történetében oly emlékezetes napon a parlament két házának együttes ülését megnyitni <*« a megjelent méltóságos főrendeket és t. képviselő urakat üdvözölni, Az ülést ezennel megnyitom. Jegyzőkííl felkérem Gyulai Pál főrendiházi és Molnár Antal képviselőházi jegyző urakat. A mai ülés egyedüli tárgyát képezi a honalapítás ezredéves emlékének megörökítésére a két ház által elfogadott, ő Felsége által szentesített törvény felolvasása. Ezer év nagy idő még egy nemzet életében is. Egy ezredév múlt el azóta, hogy Árpád és vitézei e szent földet meghódították és ezzel megalapították a magyar hazát. Nem emlékezhetem meg e rövid megnyitóbeszéd keretében történelmünk azon fényes lapjairól, melyek számot adnak őseink lélekemelő tetteiről, valamint nem sorolhatom el azon sötét napokat, a midőn e haza több ízben a végveszedelem szélére jutott. Alig van nemzet, mely annyi áldozat árán lett volna kénytelen hazáját megvédeni kül- és belellenség ellen. És nem mindig a szerencse és győzelem napjai voltak azok, melyekre legnagyobb büszkeséggel tekinthetünk vissza. Voltak e nemzetnek oly szomorú, gyászos napjai, melyek történetének mégis legdiesőbb emlékeit képezik. Büszkeséggel és hálával kell e napon adóznunk hazánk nagyjainak.