Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-101

CL ORSZÁGOS ÜLÉS. 97 jól ismerem. De tagadhatatlan, hogy azokban a körökben, melyek ily folyamodványok kérdésével foglalkoznak, ő excellentiájának igen nagy befolyása van s ki kell jelentenem, hogy nem a római katholikusok azok, kik az elemi iskoláknál az államsegélyt nem akarják igénybe venni, hanem inkább a román nemzetiségű egyházmegyék. Sőt van olyan egyházfelekezet is, melynek községei közül mindössze talán három vette igénybe az államsegélyt. Azt hiszem, ezeknél is van befolyása ő excellentiájának s ezért kértem, hogy ezt az ügyet a közjó érdekében kissé mozdítsa elő. Másik észre vételében ö excellentiája továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy helytelenül jártam el, midőn ő Felségének ezen legmagasabb elhatározását már előbb be nem jelentettem a méltóságos főrendeknek. Erre nézve csak ismétlem, hogy én a legfelsőbb resolutióhoz ártom magamat, ahhoz a mit uram, királyom ebben rendelt, midőn azt mondja, hogy »adandó alkalommal* tegyem meg a szükséges felvilágosításokat s egyátalán nem arra voltam felhatalmazva, hogy nem várva semmi alkalmat, azonnal felolvassam az országgyűlés mindkét házában a királyi resolutiót. A mi harmadik észrevételét illeti, hogy az autonómia-bizottság semmiféle megbi/.ást nem kapott, erre csak azt jegyzem meg, hogy az a legfőbb kegyúr resolutiója alapján lett összehiva s nem is állítottam, hogy valami választási alapon kapott volna megbízást, csak azt mondtam, hogy mint véleményező testületnek álláspontjára helyezkedtem. Felolvastam, mi a bizottság véleménye és erre nézve jeleztem, hogy átalában hozzájárultam és igy ez szolgált tulajdonképen a kormány előterjesztésének alapjául. A mi azt az észrevételt illeti, hogy az összeírás időpontját eltolom azzal az indokolással, hogy tulajdonképen majd akkor teszek előterjesztést a congressus összehívása iránt, midőn olyan autonómiát fognak alkotni, a melyet mi akarunk, igenis állítottam, hogy a congressus összehívása és az autonómia létesítése két különböző dolog. Nagyon fontos kellőkép előkészíteni az autonómia sikerét épen azokra nézve, kik azt komolyan akarják, — a FŐRENDI NAPLÓ 1892—97. VI. KÖTET. ki csak congressusi gyűlést és itt dietiókat akar — annak közönyös. Én egész egyszerűen megmondom, nem tartanám szerencsés dolognak, ha az a felizgatott, bizonyos irányban a szélsőségig menő és sok tekintetben magát egyenesen a főpapsággal ellentétbe helyező szélső mozgalom nyerné meg azt a bizonyos döntő befolyást, mely az autonómia szervezetét, úgyszólván létezési feltételeit állapítja meg, mert akkor ismét ott vagyunk, hogy hiába ülne össze a congressus, mert ő Felsége bizonyára nem fog ratifieálni olyat, a mi nem biztosítja a legfőbb kegyúri jogok teljes védelmét s ellentétben áll az egyház hyerarchiai szervezetével is. Én legalább felelősségem érzetében ily autonómiai szervezet megerősítése iránt előterjesztést semmi esetre sem tennék, de azt hiszem más sem ezen a helyen, a ki komolyan fogja fel kötelességét. A congruát illetőleg bizonyos megvetéssel méltóztatott nyilatkozni a statistikai adatok gyűjtéséről, mely szót mind gyűjtőnevet és comprehensiv kifejezést használtam, hogy tudniillik ily nagyfontosságú kérdésben nem lehet a rendezéshez nyúlni a nélkül, hogy a kellő összeírások meg ne történjenek, és teljesen lehetetlennek tartanám a eongrua rendezéséhez nyúlni az ily összeírás nélkül és ezt felelőssége érzetében e helyről ő excellentiája sem merné tenni. Nagyon csodálkozom ő excellentiája ama kijelentésén, hogy ezek mind olyan tiszta, egyszerű és ismeretes dolgok, itt nem kell semmi statistikai gyűjtés, összeirás. Mert hisz maga a kegyuraság jogi tartalma olyan bonyolult, nehéz kérdés, hogy csaknem minden egyes esetben vissza kell tekintenünk messzemenő resolutiókig, hogy tisztázhassuk a nem csekély számban felmerült kérdéseket. Csak egyet mondok: a községek és szabad királyi városok kegyúri jogára nézve mi a nélkül, hogy az összeírásban kellő támpontot ne szerezzünk, törvényjavaslatot előterjeszteni teljes lehetetlennek tartjuk. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani és megjegyzem, hogy alapos munkát csakis ily összeírással lehet elkésziteni. Elnök; Szólásra senki sem lévén fel13