Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-77

LXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 fognak, biztosságban fogok lenni.' Én nem tudom, de nem hiszem, hogy mindeddig ürügyet, okot szolgáltattam volna valakinek arra, hogy rólam azt mondhassa, (Zajos helyeslés a jobboldalon) hogy bárminemű veszedelem előtt meghátráltam volna. (Zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Nem tagadom, méltóságos főrendek, hogy ez személyes érzelmeim kifakadása, a mit emiitettem ; de most mint higgadt politikus beszélek és legyenek meggyőződve, hogy a mit most itt mondok, az nem szónoki phrasis. nem pártpolitikai szenvedélynek kifolyása, tessék tehát ezt higgadt és komoly kijelentésnek tekinteni. (Halljuk ! Halljuk !) Én sohasem leszek oly pártnak tagja, a melyre a kormány lövetni fog, mert tiszteletben tudom tartani az alkotmányt és a törvényeket. De legyen viszont meggyőződve a méltóságos úr, hogy valamint a művész márványból készült müvét saját keze erejével összetöri akkor, bár minden ábrándját, minden törekvését, minden czélját sikerült e márványból kifakasztania, összetöri akkor, mikor a legcsekélyebb fekete folt mutatkozik rajta, ugy én is összetöröm a pártot akkor, amidőn . . . (Nagy derültség balfelöl és felkiáltások: De nincs hatalma rá!) Bocsánatot kérek, folytatni fogom beszédemet. (Halljuk!) Össze fogom törni az általam folytatott politikai mű?et akkor, ha ebben a műben a legkisebb foltot lennék kénytelen fölfedezni. De akkor, méltóságos főrendek, én visszavonulni nem fogok, hanem ismét óikra szállok és ismét igyekezni fogok az én nézeteimet, az én ábrándjaimat, az én meggyőződéseim sokaságát a nemzettel megértetni (Zajos helyeslés jobbfelöl.) és remélem, hogy ha esetleg kudarezot vallanék első igyekezetem alkalmával, másodszor sikerülni fog nekem az, hogy ha felszólalok, ha politikailag működöm, az én önérzetéül és politikai becsületem egész mértékének felhasználásával: akkor magamat nemzetemmel megértetni sikerülni fog. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés joblfelöh) Keglevich István gr.: Személyes kérdésben kérek szót: Nem hagyhatom szó nélkül az Esterházy Miklós Móricz gróf által előbbi nyilatkozatomra mondottakat, a nélkül, hogy felvilágosítsam azokat a szavaimat, a melyekből a méltóságos úr azt véli következtetni, mintha én azzal azt akarnám mondani, hogy bizonyos veszély perczében ő e veszély elől ki fogna térhetni. Nekem ez egy pillanatig sem volt, de nem is lehetett szándékom; de igenis szándékom volt kifejezést adni annak a meggyőződésemnek, hogy a veszély perczében — a méltóságos úrról egyátalán nem is szólottam, hanem szólottam ama mozgalom vezéreiről — ezek mindegyike csak egy helyen lehet, az a veszély pedig, a mely az ő mozgalmuk következtében fel fogja esetleg ütni a fejét, ötszáz v.-gy ezer helyen egyszere állhat elő. Az a nép, mely annak a törvényességnek, a melyet ő méltósága hangoztatott, a korlátait nem ismeri oly positive és azokon a szenvedély hatása alatt nagyon könnyen túlmegy, ha az a nép ötszáz vagy ezer helyen szembe fog szállni a törvénynyel és hatalommal, akkor ennek a mozgalomnak a vezérei legjobb akaratuk mellett sem lehetnek ott mind a veszély helyén; de még ha ott lennének is, azzal, hogy önmagukat feláldozzák, azt a kárt, a melyet tévedésük előidézett, pótolni nem fogják. (Helyeslés balfelöl.) Gyulai Pál jegyző: Báró Prónay Dezső ! Prónay Dezső b.: Méltóságos főrendek! A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak a főrendiházban első izben való tárgyalásakor röviden felszólaltam, jeleztem álláspontomat, igyekeztem szavazatomat indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Most is csak ez a czél vezet. Utalás történt rövid idővel ezelőtt arra, hogy a capacitatio e kérdésben aligha lehető. Magam is azt hiszem. Nekem, mennél tovább veszek részi a politikai életben, annál gyakrabban jut eszembe egy angol publicistának a mondása, a melyet talán már idéztem is s talán még többször fogok idézni. Azt kérdezték az illető publicistától, tapasztalta-e, hogy valamely tanácskozó testületben egy beszédnek lett volna hatása a vélemények alakulására? Es ő azt mondotta: véleményekre igen gyakran, a szavazatokra soha. (Zaj.) Igen természetes, a legremekebb beszéd sem szokott hatással lenni a szavazatok számarányára Nem hiszem, hogy az én igénytelen felszólalásomnak is hatása lenne a szavazatok