Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-76

34 LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. körülbelől 25 százalék ezen állandó takarmányhiányban szenvedő országban korpa minőségében benmarad, s azonkívül 10—15 százaléka ezen búza értékének, mint őrlési díj. Segíteni fog a gabonaárak helyzetén valamit az, hogy az amerikai vasutak cartellirozása, mely eddig tiltva volt, engedélyeztetett, és immár remény van arra, hogy azon örült verseny, a melyet Amerikában a vasutak egymással folytattak, az által, hogy a kikötőkbe a búzát potom áron szállították, ezen cartellirozás engedélyezése folytán meg fog szűnni, s remélhető, hogy ha nem is forintokkal, de legalább fél vagy háromnegyed forinttal a szállítás megdrágulván, a gabona ára Amerikában fel fog menni, és ezen áremelkedésnek mindenesetre a continensre is lesz kihatása. Némi segélyt nyújthat az állam az által, hogy a meglevő tarifákat revideálja, mert hiszen a meglevő tarifákban igen sok anomália van. így, — hogy egy egyszerű példát említsek fel — a czukoirépa és répaszeiet szállítási díjtételei egyformák, pedig ezen dolgok értéke úgy aránylik egymáshoz, mint 100 a 2-höz. A kormánynak módjában van a vicinális vasutak rendszabályozása által és ezek tarifájának gyökeres revideálása által a gazdasági helyzeten némi javulást előidézni, mert hiszen tudjuk, hogy igen sok vicinális vasút némely vidék gazdasági helyzetének felvirágzását, fellendülését egyátalán kizárja. Mint emiitettem, háromféle gazdasági módszer van, — melyeket nem én contempláltam, s melyek köztudomású dolgok — a melyek gazdasági helyzetünk lényeges javítására hivatva vannak. Ilyen első sorban a hozamok fokozása. Tudjuk azt, hogyha az átlagos statistikákai megnézzük, ezen hozamok nem a fő gabonatermésekben, hanem a melléktermelésekben, a zabban és árpában vajmi csekélyek ; ezek tehát fokozandók lennének. Másodsorban tudjuk, hogy épen az egyoldalú gazdálkodás folytán a középbirtokok válságos helyzetbe jutottak, igy tehát feltétlenül a többoldalúság volna forcirozandó. Végül a miről én legtöbbet tartok és a mivel legtöbbet lehetne lenni, ez az amelioratiok, legyen ez akár rétöntözés, akár leesapolás, akár erdősítés vagy bármi más utón. (Halljuk! Halljuk!) Ezen gazdálkodási módokhoz azonban feltétlenül két dolog szükséges. Első sorban a szakértelemmel párosult gondos kezelés, másodszor pedig a tőke, A szakértelemmel párosuló gondos kezelésre nézve első sorban gazdasági egyesületeink hivatottak közreműködni, és tagadhatatlan, hogy éppen az országos gazdasági egyesület minden lehető módon a szakértelmet folyóiratok, könyvek alakjában a vidéken terjeszteni óhajtja. De az a baj, hogy az országos gazdasági egyesületnek locális espositurái nincsenek, mert hiszen a megyei gazdasági egyesületek, igen kevés kivétellel, nagyobb működést kifejteni, nagyobb eredményeket elérni képtelenek. Ennek oka gyakran az egyesületi tagok tagadhatatlan közönyössége, másrészt az amúgy is autonóm ügyekkel igen elfoglalt birtokos, községével és törvényhatóságával szemben, a maga erejét feláldozni saját tetemes megkárosítása nélkül képtelen. E tekintetben, mint bátor voltam kimutaini, a bajok localisak és ezeknek localis orvoslása szükséges. E tekintetben alkottam magamnak egy rövid eszmét, a melyet bátor leszek előadni, mely hivatva volna a vidéken a gazdasági szakértelmet és a cultúrát terjeszteni és ez által a jövedelmet fokozni. (Halljuk!) Létesíttessék akár a közigazgatás reformja alkalmából, akár, hogy ha ez bármely oknál fogva elmaradna, külön törvény alakjában egy úgynevezett gazdasági szakigazgatás, mely minden vármegye székhelyén helyeztetnék el. Ennek hivatalbeli főnöke volna egy erdészeti felügyelő, a mennyiben azon vármegye területe inkább erdőséges, vagy egy mezőgazdasági felügyelő, ha azon vármegyének területi viszonyai inkább mezőgazdaságiak. Ide volna beosztandó minden vármegye területén egy culturmérnök, az állami állatorvos, és a mennyiben azon vármegye területi viszonyai megkívánnák, egy szölőszeti felügyelő. Ezeknek teendőit röviden lehet körvonalozni. Az erdöfelügyelő felügyel az erdőtörvény által hozzáutalt ügyekre. Éppen az erdőtörvény az, melynek lanyha és liberális alkalmazása eg,álalan lehetetlen. A ki az ország több vidékén megfordult, meggyőződött