Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-86

184 LXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. szavazata a moslani szavazásuál már nem jöhet számitásba (Helyeslés.) s igy csak az egyenlő szavazatokat vehetem figyelembe. E szerint megint reám hárul a döntés kötelessége és én a harmadik szakaszt ezennel elfogadottnak nyilvánítom. (Éljenzés a haloldalon.) Következik a 4. §. Gyulai Pál jegyző: (olvassa a 4. §-t.) Én azzal a kiigazítással olvastam fel, a melyet a hármas bizottság indítványozott. Zichy Nándor gr.: Méltóztassanak megengedni nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek, én ezt a szakaszt két szempontból nem fogadhatom el. Előrebocsátom ugyan azt, hogy én igenis megfoghatom, hogy vannak, a kik kívánatosnak tartják, hogy csak magyar honpolgár és Magyarországon képesített egyén lehessen rabbi. De én azt hiszem, hogy minden hitközségnek és mindenfelekezetnekhittanári,lelkipásztori és rabbi képesítése az egyházi autonómia s az egyházi joghatóság körébe tartozó dolog. Quod tibi non vis fieri, alteri ne facias. Ebből a szempontból nem járulhatok e megszorításhoz és azért azt ezennel megszavazni nem kívánom. De különben is a második szempont az, hogy én átalában ezt a törvényjavaslatot el nem fogadván, e szakaszához sem járulhatok. Én tehát e szakasz törlését hozom javaslatba, és e részben módositványt adok be. Wlassics Gyula vallás- és közoktatás Ügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Kötelességem annyit kijelentem, hogy a magam részéről a hármas bizottság szövegéhez hozzájárulok és kérem, méltóztassanak a hármas bizottság szövegét elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a 4. §.-t, igen, vagy nem? E szakasz elfogadását úgy értelmezem, a mint azt a hármas bizottság ajánlja: stylaris módosítással. Kérem azokat, a kik a 4. §.-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ellenpróbát kérek. Kérem méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Ugy látom, hogy a többség a szakasz elfogadása mellett van. Következik az 5. §. Szapáry István gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Mindenekelőtt azt óhajtottam volna, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat behozatala és végrehajtása előtt egy honosítási törvény alkottassák meg. (Felkiáltások balfelől: Hiszen van!) Mert miről van itt szó? Nem csak azokról az izraelita honfitársainkról, a kik rendes egyházi szervezettel bírnak, a kik vallásuk szabad gyakorlatában soha sem akadályoztattak, a kik még az udvarnál is mint felekezet fogadtatnak, a kikkel mi minden politikai jogunkat megosztottuk, kezdve a tiszti kardbojttól egészen e teremben gyakorolt jogainkig, a kik közül számosan polgári erényeik, jótékonyságuk, tudományosságuk miatt általunk magasra becsültetnek. Nem arról van szó, hogy ezekre nézve törvényhozási intézkedéseket létesítsünk, hanem arról is, hogy minden külföldi sectától, a mely az izraelita név alá foglalható, — mert ez gyűjtő név — a melynek erkölcsi tanai előttünk ismeretlenek, a melyekről egyebet nem tudunk, mint azt, hogy ha alkalmuk van, bevándorolnak, itt kaszát kapát nem fognak, az ország munkás erejét nem szaporítják, hogy ezektől a mi nem elég műveltséggel biró és azonfelül még könnyelmű népünket megóvjuk. Én a kereszténységet egyátalában a civilisatió fejlesztőjének és az erkölcsök nemesitőjének tartom és azért ily szaporulatot, ily secták behozatalát ellenzem é^ ez az oka, a miért e törvényjavaslatot nem szavazom meg. Elnök: Méltóztatnak elfogadni az ötödik szakaszt? (Igen! Nem!) Ugy látom kimondhatom, hogy elfogadtatik. Következik a törvényjavaslat harmadszori felolvasása. A harmadik olvasásnál tíz tag névszerinti szavazást kért, a melyet ezennel elrendelek ! Zichy Nándor gr.: Kérem, méltóztassék a szavazás után a távollevők névjegyzékét is felolvastatni. (Felkiáltások a jobboldalon: Már tegnap is határozatba ment!) Elnök: A kérdés az: Méltóztatnak-e a főrendek az izraelita vallás receptiójáról szóló törvényjavaslatot, a 2. §. kihagyásával, úgy a hogyan az 1—3—4 — 5. szakaszaiban elfogadta-