Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-82

128 LXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. szitő részét képezi, ebben az alakjában a tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. Gyulai Pál jegyző: Radó Kálmán! Radó Kálmán: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Nem éltem volna szólási jogommal, és nem rabolnám a méltóságos főrendek idejét, ha az előttem szólott főrendiházi tag, gróf úr ő nagyméltósága az általam hosszú évtizedek óta őszinte odaadással szolgált közgazdasági kérdésről és vállalatról téves informatiók alapján úgy nem nyilatkozott volna, hogy az káros, jogfosztó s az érdekeket ki nem elégitő szabályozási mű volna. Azt mondja gr. Zichy ö nagyméltósága, hogy két irányban hivja fel figyelmünket a Rába szabályozására vonatkozó törvényjavaslat, először: hogy nagyobb körültekintéssel kell e kérdésekkel bánni és hogy a polgári jogok megóvása szempontjából kell szavát felemelnie. Azt mondja továbbá ő nagyméltósága, hogy e szabályozásra nem is volt szükség, hanem csak a kor igényei megkívánták, tehát azért a Rába-szabályozás kérdését is megoldásra kellett vezetni. Igénytelen nézetem szerint a körültekintés hiányáról lehet szólani a múltban, a midőn a hosszú, sok éves bajok után a Rába vidékének hajdan dús kalászokat termő részei mocsárrá változtak át. Ez az, a mit a kormányok később tovább nem tűrhettek, és igenis lázas sietséggel és rövid időn belől igyekeztek a bajokat orvosolni. Megengedem, hogy a költségek összeállításánál nagyobb körültekintéssel lehetett volna eljárni, de a szabályozás szükségességét indokolja az a tény, hogy a Rába-szabályozási társulat autonóm jogkörének felfüggesztését maga kérte, maga kérte a kormánybiztos kiküldetését, miután akkor, midőn a Rábán levő nagyszámú malom rőzsefenékgátja a társulat autonóm jogköréből eltávolíttatván, az összes víz az alsó területre omolva, Sopronmegye alsó és Győr vármegye nagyrészét mocsárrá változtatta. Tehát nem a kor igényei nyomán divatból lelt a Rába-szabályozás napirendre hozva, hanem annál a szükségességnél fogva, a melyet a viszonyok és a társulat által teremtett helyzet követelt. Hálát ád ő nagyméltósága a gondviselésnek, hogy nincsen birtoka a szabályozás területén, mert azt hiszi,, hogy a birtok árát kell a szabályozás jótéteményéért cserébe adni. Ő excellentiájanak ez az állítása nem áll jogos és méltányos vagy igazságos alapon, a melyen ily nagyfontosságú és több törvényhatóságot érintő kérdést nézetem szerint, a törvényhozás termében tárgyalni kell. Mert igénytelen nézetem szerint Magyarországon olcsóbb vízszabályozás és vízrendezés még nem fordult elő és nem fordult elő vízszabályozás, mely annak bevégzése után azonnal minden tekintetben megfelelt volna a hozzáfűzött várakozásoknak és reményeknek. Itt a vizszabályozás területébe eső birtokok hat osztályba osztattak be. Az I-ső osztályba, melynek megterheltetéséről igen sok panaszt hallottam és olvastam, csupán csak 1210 hold oly földbirtok soroztatott mely eddig mindenkor víz' alatt állott és csakis a szabályozás bevégzése után lett mívelhető és lett belőle I-ső osztályú búza- és repczetermő föld. Ennek az 1210 holdnak szabályozási költségei összesen öt fttba kerültek holdankint. Azt hiszem, Magyarországnak mindegyik polgára szívesen fizetné ezt az 5 frtot birtoka vízmentesitéseért, szívesen venne ott bérbe hason minőségű földet 5 forint évi bérért. Az utolsó Vl-ik osztály fizet ez idő szerint 50 krt holdanként. A II., III., ÍV. és V-ik osztályok fizetnek holdankint 2—4 frtot és emberi számítás szerint örök időkre mentesitve vannak a pusztitó áradások ellen. Tehát mint a főrendiházi tag úr ő nagyméltósága meggyőzödhetik, a Rába-szabályozás bevégzett munkái körülbelül 25—26 frt átlagos költséget képviselnek holdanként, holott más vf/szabályozások hasonló munkái 60—80 forintnyi költséget viselnek holdanként és a szabályozás még bevégezve nincsen, a bevégzésnek időpontját sem lehetne megállapítani. Nézetem szerint e kérdésnél első sorban azzal kell tisztába jönni, vájjon csakugyan megtörténtek-e azok a hibák, a nem kellő körültekintés. Elfogadom több irányban e hibák létezését, a mennyiben az 1885. évi XV. t.-czikk meg-